Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
17 százalék, az valób an perdöntően befolyásolja azt a tényt, hogy a jövő évben vajon nőe a reálbér, nőhete a reálnyugdíj és elkerülhetőe a forint olyan mértékű felértékelődése, amely a kereskedelmi mérleg alakulásában deficitnövelő hatású. Tehát itt azért a 2 százalék igen jelentős versenyképességi hátrányt jelenthet a kereskedelmi mérlegben, a belső piac zsugorodását jelentheti és az életszínvonal további romlását, noha az ez évinél kisebb mértékben. Végül pedig akkor fel szeretném hívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét e gy sok éve megfigyelhető magyar sajátosságra, lehet hogy ez nincs bent a Chicagoi tankönyvekben. Nálunk az áremelkedés mértéke három tényezőtől függ: mi az előző évről áthúzódó hatás, mennyi az 1997es évre már bejelentett számszerűsíthető hatás és mennyi az a bizonyos piaci hatás. Az áthúzódó hatás és a bejelentett áremelkedések mértéke már 10,5 százalék. Ez ideig nem volt példa, hogy a piaci áremelés, az áthúzódó és a bejelentett áremelkedések mértékénél (az elnök pohara kocogtatásával jelzi a hozzászólá si idő lejártát.) alacsonyabb volt, szépen lement 1,2ről 1re. Tessék a 10,5et beszorozni 100 százalékkal, az olyan 20 százalék alatti számot fog adni, (az Elnök ismételten jelzi a hozzászólási idő lejártát.) ha csak nem következik be a jövő évben valami óriási bizalomrobbanás a kormányzat gazdaságpolitikája iránt. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Kertész Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, SZDSZ. DR. KERTÉSZ Z OLTÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Millecentenáriumi események után – az elmúlt hét végén – Sopronban és a környező községekben még egy nagyon fontos, az egész ország számára is jelentős megemlékezésre került so r. Az 1921. évi népszavazás 75. évfordulójára emlékeztünk. Tudományos konferencia, kiállítás, ünnepi közgyűlés, emléktáblaavatás szolgálta – az akkori eseményekre való – méltóságos, méltóságteljes megemlékezést. Mi is vezetett a népszavazá shoz? Az első világháború elvesztése, majd Trianon után sem értek véget az ország további megnyirbálására irányuló törekvések. Ausztria újabb területeket követelt magának, a Párizsban ülésező békekonferencia az osztrákok kívánságát mérsékelte ugyan, de a t erület nagy részét Ausztriának ítélte. Az Antant 1921. augusztusában elrendelte, hogy a hó végéig át kell adni NyugatMagyarországot Ausztriának. Ágfalvánál és Pinkafőnél a benyomuló osztrák csendőröket és vámosokat megtámadták az úgynevezett felkelők. A f elkelők, akik főleg főiskolások voltak, augusztus 28án, majd szeptember 8án összecsaptak az osztrák fegyveresekkel Ágfalva térségében. Feltehetőleg erre emlékezve írta Gyuladiák Soproni dal című versét, melyből néhány sort idézek. "Apáink forró vére fol yt/ ez Istenadta rögre,/ de szolgasorba nem hajolt,/ s magyar maradt örökre. Mert rendületlen volt a kard,/ s bástya, és a lélek,/ Sopron csatáz, Sopron kitart,/ s véle győz az élet." 1921. október 1113án egyezmény született Velencében Magyarország és Au sztria között, hogy Sopron és környéke hovatartozását népszavazás döntse el. A nemzetközi rendfenntartó csapatok december 8án érkeztek Sopronba, angol, olasz és francia katonák. A népszavazás Sopronban és Brennbergbányán december 1415én, a környező nyol c községben: Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Cenk, Sopronbánfalva december 16án volt. Magyarország esetében ez volt az egyetlen hely, ahol a lakosság szabadon élhetett önrendelkezési jogával, maga dönthetett arról, hogy melyik országh oz kíván tartozni. A népszavazás eredménye: Magyarországra szavazott 65,16 százalék, Ausztriára szavazott 34,84 százalék. Ezen belül Sopron város eredménye: Magyarországhoz tartozásra szavazott 72,25 százalék, Ausztriához tartozásra szavazott 27,75 százalé k.
