Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - "Miért helyezi át a kormány hazánkat Délkelet-Európába?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
142 régió részeként; ne tartsunk attól, hogy ennek következtében bekövetkezik, és ne tartsunk attól, hogy ez a N ATOcsatlakozási törekvéseinkre hátrányos lesz. Ami a magyar kormány álláspontját illeti, megvizsgáltuk, hogy mire irányul a kezdeményezés. A kezdeményezés alapvetően infrastrukturális, gazdasági, kereskedelmi és környezetvédelmi programok megvalósítására irányul, olyan programokra, amelyben a magyar részvételnek akkor is van értelme, ha mi a térségnek nem vagyunk részesei, de a térséggel nekünk élő, közvetlen kapcsolataink vannak. Természetesen, a térség stabilitása is egy alapvető magyar érdek, és azt is szeretném elmondani, hogy itt tulajdonképpen az Egyesült Államok Magyarországhoz mint szövetségeshez fordult azzal, hogy segítsen egy ilyen, térséget stabilizáló programban. Ami Olaszország és Ausztria álláspontját illeti, ők jóindulatú an figyelik a (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kezdeményezést, konkrétan még nem kapcsolódtak be, de nem zárják ki, hogy egyes programokban részt vesznek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártiak oldalán.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót dr. Kelemen András képviselő úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a miniszter úr válaszát. Én azt hiszem, hasonló jellegű biztatást nyilván kaptak az olaszok, osztrákok, horvátok és szlové nek is, mégis másképp ítélték meg a helyzetet. Nagyon jól tudjuk, hogy a NATObővítésnek nem csak egy terve van; van egy olyan opciós lehetőség is, hogy esetleg egy második körbe kerüljünk bele. Azért ez – legalábbis – rossz üzenet ebben a formában, különö sen, ha tekintetbe veszem azt is, hogy nemrég történt, hogy a NATOközpontban sem az 1100 éves magyar tervezett kiállításra nem került sor, sem pedig egy 1956os emlékkiállításra. Mindezek rossz jelzések, de számomra a legrosszabb jelzés az, hogy a State D epartment területi felosztásában – nagyon jól tudjuk – , hogy DélkeletEurópához, és nem Közép- vagy KeletKözépEurópához tartozik Magyarország. Így az amerikai külügyminisztérium főosztályvezetője és helyettes államtitkárai igyekeznek minket bevonni minde n olyan kezdeményezésbe, amelyet a Balkán számára találnak ki. És – azt hiszem – ez pontosan nem érdekünk. Annak ellenére, hogy önmagában a balkáni kapcsolatok Magyarország számára nyilvánvalóan fontosak. De a magyar érdekek csak középeurópai kontextusba helyezhetők be, és más ellen tiltakoznunk kell. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat, megadom a szót. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Köszön öm, elnök asszony. Először is, jelezni szeretném, hogy a terv maga az nem a State Departmentben, tehát nem a külügyminisztériumban született, hanem a Nemzetbiztonsági Tanácsban. A State Departmentnek is voltak ezzel kapcsolatban bizonyos fenntartásai. Ug yanakkor világossá szeretném tenni ismételten, hogy Clinton elnök levele, és valamennyi más megnyilatkozás egyértelművé tette: Magyarországot nem sorolják a térséghez, és Magyarországnak a NATOcsatlakozási érdekeit nem érinti, illetve nem hátráltatja, nem károsítja ez a kezdeményezés. Ami pedig a NATObővítést illeti, ebben az Egyesült Államoknak kiemelkedő szerepe van. Tehát én azt hiszem, hogy bízhatunk abban, hogy ennek ilyen hatása nem lesz. Ugyanakkor a magyar kormány reméli, hogy ténylegesen konkrét projektek sokasága valósul meg, részben EU, részben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának támogatásával. Mert azt még el kell mondanom az előzőek kapcsán, hogy az Európai Unió megfigyelőkkel részt vett, és üdvözte a kezdeményezést, tehát nem felel meg a valóságnak, hogy ők elutasítják ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártiak oldalán.)
