Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - "Miért helyezi át a kormány hazánkat Délkelet-Európába?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
141 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Dr. Kelemen András úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, kérdést kíván feltenni a külügyminiszternek, "Miért helyezi át a kormány hazánkat DélkeletEurópá ba?" címmel. Miniszter úr távollétében, ha a képviselő úr elfogadja, az államtitkár úr válaszol. Elfogadja képviselő úr? Igen. Megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdésem arra vonatkozik, hogy 1996. december 5én és 6án Genfben nemcsak Mikulás nap volt, hanem sor került a Délkeleteurópai Együttműködési Kezdeményezés, egy rövidítéssel – egy új rövidítést kell megszoknunk – SECInek az alakuló ülésére, és ezen a Magyar Köztársaságot Somogyi Fere nc, az euroatlanti integrációért felelős külügyi államtitkár képviselte. Ennek a szervezetnek a létrehozását az amerikai külügyminisztérium kezdeményezte. Korábbiakban arról volt szó, hogy nemcsak a Magyarországtól délre és délkeletre eső országok – tulaj donképpen balkáni országok – kerülnek bele ebbe a szervezetbe és tanácskozásba, hanem bevonandónak látszott Olaszország és Ausztria is. Úgy tudom, hogy államtitkár úr is, valamint a külügyminiszter úr is úgy nyilatkozott, hogy számolnak azzal, hogy Olaszor szág és Ausztria részt vesz ebben a folyamatban. Azonban az történt, hogy az olaszok és az osztrákok visszautasították a részvételt, a horvátok és szlovének pedig nem írták alá a szándéknyilatkozatot. Ennek következtében lehetett tudni, hogy a SECI legésza knyugatabbra fekvő résztvevője Magyarország lesz. Ennek következtében úgy érzem, hogy igen rossz üzenete volt annak, hogy részt vettünk ily módon egy balkáni együttműködés keretében, hiszen egy olyan térséggel köt ez össze minket, amely nem a stabilitásáró l híres. A balkáni problémák, azt hiszem, éppúgy távol vannak tőlünk – és erre törekedtünk az elmúlt években, hogy távol is maradjanak – , mint ahogy távol vannak Olaszországtól és Ausztriától. Amellett az is nyilvánvaló, hogy az Európai Unió sem támogatja ezt a szervezetet, mivel arról az amerikaiak sem a britekkel, sem a franciákkal, sem a németekkel nem tárgyaltak, és a fontosabb európai államok ebből kimaradni látszanak. Kérdésem tehát az, hogy megint az a kérdés merül fel, hogyan képviseli a Külügyminis ztérium az ország reális érdekeit. Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre SzentIványi István államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. (14.50) DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériu mi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az azonnali kérdés eredeti címére úgy válaszolhatnék, hogy: bár lehet, hogy ennek a kormánynak nagyon sok lehetősége van, de azért olyan lehetősége, hogy Magyarországot, mint közé peurópai országot DélkeletEurópába helyezze át, egészen biztosan nincs. (Taps a kormánypártiak padsoraiból.) Ezzel kicsit túlértékelte a lehetőségeinket. Ami a kezdeményezést illeti, annak valóban az a neve, hogy Délkeleteurópai kezdeményezés. A Kezdemé nyezés előtörténetéhez tartozik, amiről bizonyára képviselő úr is tud, hogy az amerikai kormányzat, és ezen belül Clinton elnök, két ízben is levélben fordult a magyar vezetéshez, személyesen Horn Gyula miniszterelnök úrhoz, és kérte ebben Magyarország rés zvételét, két nagyon fontos feltétellel. Az egyikben jelezte azt, hogy Magyarországot a stabilitás exportőrének tekintik, tehát érdekeltek abban, hogy Magyarország, amely nem a térség része, hanem a térséggel szomszédos, stabil középeurópai ország, a stab ilitást exportálja, másfelől pedig kijelentette, hogy Magyarországot semmilyen körülmények között sem tekintik a Balkán, illetve a délkeleteurópai
