Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
13 nem paraszt származású, hanem polgári származású, hogy a Ludovikát végezte el, és ilyenfajta képzettséggel az akkori közép- és polgári osztályokhoz tartozott. Aki ennyire nem ismeri annak a történelmi személyiségnek az életét, akiről beszél, jobb lenne, ha nem beszélne. Úgy gondolom, hogy ez a beszéd, amiről most itt hallhattunk, semmiképpen sem lehet gyógyír Torgyán Józsefnek, hogy öccse elvesztette Rákospalotán a választásokat. Nem hiszem, hogy Kővágó József emlékét visszaidézve lehet ezt b ármilyen formában is meg nem történtté tenni. Köszönöm szépen. (Taps balról.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Iván frakcióvezető úr, MDNP. Megadom a szót. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Tisztelt Elnök Ú r! Kedves Képviselőtársaim! Az országban meglehetősen szkepticizmus uralkodik évek óta, és azt hiszem, hogy nagyon jó dolog az, ha valaki optimista szemlélettel az ország népét egy kicsit ebből megpróbálja kirázni. Azonban szeretném azt is elmondani, hogy az optimizmus és a hiú reményeknek a keltése között van némi fogalmi és ténybeli különbség. Azok az optimista nyilatkozatok, amelyek az utóbbi időben egyre gyakrabban elhangzanak, magától a kormányfőtől is, amelyik a megszorító intézkedések végét, az inflá ció leszorítását és egy jobb kor beköszöntét '97ben előrevetítik, azt hiszem, a gazdasági tisztánlátás szempontjából mégiscsak megalapozatlanok. Tekintettel arra, hogy másnak szólnak ezek az üzenetek, nem igazán tudják a társadalom optimizmusának felkelté sét hosszú távon szolgálni . A költségvetési törvényt éppen a napokban fogjuk itt végszavazni ebben a Házban, és ebből arra a következtetésre juthat bárki, hogy az inflációs ráta 1997ben Magyarországon 18 százalék körül fog beállni éves szinten. Most én n em tudom, hogy a matematikában hogy jöhet ki a 18 százalék, hiszen most néhány példán keresztül szeretném megjeleníteni azt, hogy az áthúzódó hatásokat leszámítva, és azokat nem figyelembe véve néhány, az egész inflációra és a jövő évi gazdálkodásra vonatk ozó inflációs adatok hogy néznek ki, főleg egy csomó olyan területen, ahol részben kormány, részben önkormányzati intézkedések hatására rögtön január elsejével ezek a lakosságra zúdulnak, és ez azt jelenti, hogy 12 hónapon keresztül fejtik ki hatásukat. Ké rem, az energiaáremelésekből vitatható mértékű áremelés és földgáz esetében 18,8, villamos áram tekintetében 24,9. A telefonálásnál a helyi hívásokban 31 százalékos áremelés következik be. A legalapvetőbb közszükségleti cikkek egyikénél, a tejnél 25 száza lékos áremelés várható. A főváros döntése folytán a Budapesti Közlekedési Vállalat 24,9 százalékkal emeli a díjakat, a vízdíjak 60 százalékkal lesznek magasabbak, a szemétdíjak kereken 23 százalékkal, a távfűtés 21,9cel. A postai szolgáltatások 22,5tel, a vidéki autóbuszok 23mal, a gépjármű felelősségbiztosítás éppen a múlt héten dőlt el 20 százalékkal, és még az operajegyek is 20 százalékkal. Tisztelettel kérdezem, hogy lesz ebből 18 százalékos éves átlagos infláció? Azért tartjuk ezeket a kérdéseket ve szélyesnek, mert úgy tűnik, hogy ez nem az optimizmus gerjesztése, hanem szakszervezetekkel, az érdekegyeztető tanácsban folyó bérmegállapodásokkal és a nyugdíjak meghatározásával vannak igazán összefüggésben, és éppen ezért tartom rendkívül veszélyesnek e zeket, mert ha nem tartható a 18 százalék infláció, megalapozatlanok a bértárgyalások, megalapozatlan a nyugdíjemelés mértéke, és ez elodázza azokat a társadalmi feszültségeket, és prolongálja, amelyek ma, a gazdaság tényleges helyzetének egy becsületes, n yílt megvallásával talán megelőzhetők volnának. Azt hiszem, hogy az ország lakosságának megnyugtatására nem az szolgál, ha megalapozatlan számokkal próbáljuk őket jobb kedvre deríteni, hanem mondjuk meg őszintén, hogy mire lehet számítani, és akkor lehet, hogy valóban még az infláció is alacsonyabb lesz. Nagyon veszélyesnek tartom azt, ha eleve tudottan, tarthatatlan számokat jelenítünk meg, akkor a termelő szféra az inflációs várakozásokat – mivel tudja, hogy az lehetetlen – magasabbra pozícionálja, mint a z
