Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - Margaret Reid, az ausztrál parlament szenátusának elnöke és kísérete köszöntése - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
810 nyilvánvalóvá vált, hogy az óriási eltérések miatt mindenképpen be kellett volna nyújtani a pótköltség vetést. A kormány azonban asszisztált ehhez a törvénysértéshez. Visszatérve a zárszámadások együttes benyújtásának kötelezettségére, ezt azért is fontos lett volna megtenni, hogy össze tudjuk mérni a különböző nyilvántartások hitelességét. A központi költs égvetés 1995. évi zárszámadása ugyanis az Állami Számvevőszék szerint - sajnos - azt mutatja, hogy az APEH és a VPOP kinnlévőségei pontatlanok, nem hitelesek. A tbnél e téren talán még rosszabb a helyzet. Érthetetlen, hogy a kormány miért tűri el a tartoz ások ilyen könnyelmű nyilvántartását. Évről évre drámai bejelentést tesznek, hogy mekkora összegekkel tartoznak a járulékfizetők a tbnek. 1995ben 230 milliárd forint kinnlévőséget tartanak számon, a mérlegvalódiság elve azonban az ÁSZ szerint nem érvénye sül, vagyis a valódi kinnlévőség ettől az összegtől akár durván el is térhet. Ezt bizonyítják a folyószámlaegyeztetések, amelyek több tízezer információ feldolgozásával kapcsolatosak, helyesebben több tízezerre tehetők azok a reklamációk, amelyeket végül is hónapokkal később sem tudtak még feldolgozni. A bizonytalan terjedelmű adósság behajtását rendkívül bőkezűen jutalmazzák - kifogásolja ezt a Független Kisgazdapárt , holott ahogy arra már több alkalommal rámutattak a kisgazda képviselők, az egyébként j ól javadalmazott munkatársak alapvető kötelessége lenne a tbkintlevőségek behajtása. A költségvetési törvény - jogsértő módon - ellentmondásosan szabályozta a jutalmakat, ez egy további kérdés, amelyet rendezni kellene. Emiatt az egyik helyen előirányzott 400 millió forint helyett 607 millió forintot fizettek ki azoknak a dolgozóknak, akik a behajtásban részt vettek. Fennmaradt a "gazdag központ, szegény intézmények" ellenszenves gyakorlata. A központban a vezetők 300600 ezer forintot kaptak a bérükön fel ül, a beosztott dolgozók pedig 135 ezer forintot. A nyilvántartás óriási zavarai a nyugdíjágazatra is jellemzőek. Olyannyira, hogy az ÁSZ a nyugdíjkiadások anyagát is megkérdőjelezi. A rossz információs rendszer miatt képtelenek voltak rendezni a visszaélé seket a nyugdíjak területén, ezért 3,8 milliárd forintos összeget egyszerűen függő számlára helyeztek el. Ez egy képtelenség, igen tisztelt képviselőtársaim, ugyanis ezzel a 3,8 milliárd forinttal gyakorlatilag növelték a költségvetés hiányát, vagyis ennyi vel nagyobb összeget kellene valamennyiünknek megfizetnünk! A nyilvántartásnak ez az alacsony színvonala azért is érthetetlen, mert már hosszú ideje évi több mint 1 milliárd forintot költenek informatikai fejlesztésre. Ez az óriási ráfordítás gyakorlatilag semmilyen eredményt nem hoz. A gazdálkodás '95ben is sorozatosan megsértette a törvényességet. Így például olyan összegeket számítottak fel beruházásokra, amelyek valójában nem voltak beruházások. Az ÁSZ is megállapítja, hogy nincs tisztázva a tbnek jut tatott és juttatandó vagyon funkciója. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Befejezem, elnök asszony. A korábbi kormány anélkül akart a tbnek 300 milliárd forint értékű vagyont juttatni, hogy ezt a kérdést a bevételek és kiadások összefüggéseiben nem vizsgálta. A Hornkormány már csak 5565 milliárd forint értékű vagyon átadását ígérte, de ő sem folytatta le azokat a vizsgálatokat, amelyek nélkül pedig még ilyen ígérvényt sem lehetett volna tenni. Ebből végül is 12,3 milli árd forintot adott át ténylegesen, ez az összeg alkalmatlan arra, hogy ennek olyan hozadéka legyen, ami a tbköltségvetést befolyásolná, ugyanakkor pedig óriási visszaélésekre ad lehetőséget. Ennek egyik oka a törvényi háttér rendezetlensége, a másik pedi g a létező törvények megsértése. A tb vagyongazdálkodását szabályozó törvény hiányzik, (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) és bár az államháztartási törvény ennek létrehozását előírja, ez mégsem történt meg. Végül r á kell még arra mutatnom, a hozam a költségvetési törvény szerint viszont csak a folyó gazdálkodás kiadásaira lenne fordítható, ezzel szemben azt visszaforgatják, ami azt jelenti, hogy a
