Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális bizottság elnöke, a bizottság előadója:
798 Ennek következménye, hogy a folyamatok rendszerszerű értékelésével, minősítésével az ellenőrzés is sokszor nehéz helyzetbe kerül. Mindezért a törvényelőkészítést végző kormányzati szervek felelőssége fogalmazható meg. Örömmel szólunk ugyanakkor arról, hogy az 1994. évi zárszámadáshoz viszonyítottan mindkét alapnál javult, áttekinthetőbbé vált a pénzügyi, számviteli tevékenység. Kedvező az is, hogy a hibák kijavításában az Állami Számvevőszék őszinte szándékot és a több kritikával illetett Nyugdíjbiztosítási Ala pnál közvetlenül a vizsgálatot követően megtett intézkedéseket is tapasztalt. Nem hallgathatunk viszont arról, hogy reform értékű intézkedésekre 1995ben sem a nyugdíjbiztosítás, sem az egészségbiztosítás területén nem került sor. A stabilizációs intézkedé seket az eredeti szándékot tekintve sem lehet annak tekinteni. A két nagy ellátó rendszer alapvető változatlansága - a finanszírozás súlyosbodó gondjait ismerve - hibaként is értékelhető. Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót azokról a számvevőszéki megál lapításokról, amelyek az ellenőrzés számszerű javaslatai alapján a törvénytervezet egyes adatainak módosítását igénylik. (10.10) Meg kell jegyezni - ezt az ellenőrzött szervezetekkel meglévő korrekt munkakapcsolatunk is megköveteli , hogy partnereink e me gállapítások egy részét vitatják. Számszerű javaslataink a változtatás igénye, elsősorban a Nyugdíjbiztosítási Alap zárszámadását érinti. Például: a költségvetési törvény által megengedett beruházások megvalósítása, annak a benyújtott törvényjavaslatban va ló megjelenítése mostani formájában nem fogadható el. Egyes befektetéseket a zárszámadásban azért szerepeltetnek beruházásként a működési költségvetésben, mert az egyes irodaházberuházásokat a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat által birtokolt gazdasági tár saságokon keresztül bonyolították le. Ez nem lehetséges. A befektetések az alap vagyonát képezik, abból is származnak, így a zárszámadásban csak a tartalékok közötti vagyon mozgásaként mutatható be. Az elmondottak és a történtek rávilágítanak egy nagyon lé nyeges gondra. Nevezetesen a biztosítási alap ellátási és működési költségvetése, illetőleg vagyona közötti lényeges rendeltetésbeli különbségre. Az Állami Számvevőszék a két terület közötti átjárhatóságot csak korlátok mellett és az Országgyűlés hozzájáru lásával látja lehetségesnek. A szabályozás hiányosságai miatt ugyan érthető, de el nem fogadható a szabad átjárás a két szektor között. Főként nem csak a működési költségvetés javára. Kisebb jelentőségű számszaki észrevételek az Egészségbiztosítási Alapnál is adódtak, amelyeknek korrekciójára szintén javaslatot teszünk. Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási alapok 1995. évi zárszámadási ellenőrzése ismételten jelzi az ellátórendszerek súlyponti gondjait, a tartalmi kérdések rendezésének sürgető igé nyét. Azt kell mondanunk, rendezetlen körülmények között majdnemhogy lehetetlen rendesen dolgozni. Ajánlásaink, kéréseink éppen azért - a többéves ellenőrzési tapasztalataink összegezéseként - arról szólnak, hogy az Országgyűlés határozottan éljen döntést hozó és ellenőrző jogával, a szükséges törvények benyújtásának megkövetelésével, az önkormányzatok beszámoltatásaival. Egyúttal kérjük számszerű javaslatunk elfogadását is. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm, alelnök úr. Mega dom a szót dr. Csehák Juditnak, a szociális bizottság elnökének, a bizottság előadójának. DR. CSEHÁK JUDIT , a szociális bizottság elnöke, a bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bizottságunk az elmúlt héten tárgyalta meg a társadalombiztosítási alapok 1995. évi költségvetésének zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot és a hozzá kapcsolódó Állami Számvevőszéki jelentést.
