Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
602 emlékű ÁV Rt. és ÁPV Rt. összevonásakor előfordult, hogy egy idő után véletlenül az összevont apparátus is sokkal nagyobb, mint a különkülön ellátott tevékenység során, és hogy az összevonás költsége, ami adott esetben az ÁPV Rt.nél kb. 560 millió forint volt, igen k öltségessé is tette ezt az összevonást. (11.50) Azonban ha elfogadjuk azt a koncepciót, amit a törvénytervezet tartalmaz, hogy erre az összevonásra szükség volt, akkor felvetődik az a kérdés, hogy a biztosítási felügyelettel való összevonás miért nem kerül t szabályozásra ugyanebben a törvényjavaslatban, hiszen a fejlett országokban is mind határozottabban érvényesülő irányzat ezeknek az egybeolvadása. Nem értettük, hogy miért maradt ki a biztosítási felügyelet, ha már elkötelezte magát az összevonás mellett . Egyes szakértői vélemények szerint - amelyek véleményezték ezeket a törvényjavaslatokat - mérlegelendő lenne, hogyha az új felügyeletnek nem a kormány alá helyezéséről, hanem az Országgyűlés alá helyezéséről rendelkezne ez a törvényjavaslat. Én tudom, és nyilván ilyen esetben mérlegelni kell, hogy mi ennek az előnye, és mi ennek a hátránya. Nyilván előnye lenne az úgynevezett pártatlan működésének, nyilván hátránya lenne, hogy az Országgyűlésnek nagyonnagyon nehezen mobilizálható szervezetei vannak ezt a feladatot végrehajtani. Azonban én osztom azoknak a szakértőknek a véleményét, akik azt mondják, hogy nagyobb garanciát látnak abban, hogyha Országgyűlés alá tartozik, illetőleg törvény határozza meg, hogy a felügyelet véleményével és javaslatával a kormá ny mit tegyen, milyen határidőn belül köteles tenni, illetőleg a felügyelet mikor köteles beszámolni, és hogyan köteles közzétenni a beszámolóját. Nagyon érdekes szakértői vélemények voltak azok, amelyek azt támasztották alá, hogy a Bankfelügyeletnek a Mag yar Nemzeti Bankhoz kellene tartoznia, érdekes vélemények voltak ezek. Én a szakértői véleményeknek ezt az igen nagyon megosztottságát csak azért mondtam el, hogy ezt egy sokkal szélesebb spektrumban kell vizsgálni, sem mint hogy néhány indok alapján merjü k azt állítani, hogy ez a tőkepiaci felügyelet összevontan jobban fog működni az állami pénzfelügyelettel. A másik törvény az értékpapír forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szól. Ez a törvé nyjavaslat vagy tervezet nem veszi következetesen figyelembe a versenysemlegesség elvét. Gyakorlatilag diszkriminációt tartalmaz az értékpapírforgalmazók számára. A tervezet új kategóriát hoz létre, és ez a befektetési társaság, amely nagyon komoly - 1 mi lliárd forintos - tőkenagysággal alapítható meg. Az intézmény léte a piac szempontjából feltétlenül kívánatos lenne, azonban a tervezet szerinti formájában nehezen tudja betölteni a funkcióját, hiszen nincsenek megfelelő jogosítványai. Ahhoz, hogy a befekt etési társaság mint az értékpapírforgalmazók csúcsintézménye a bankokkal szemben versenyképes szolgáltatást tudjon nyújtani, szükséges lenne számára a korlátozott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására is lehetőséget biztosítani. Jelenlegi formájában a be fektetési társaság intézményeinek fenntartása indokolatlan, jó lett volna, hogyha az előkészítő kormány a Budapesti Értéktőzsde véleményét e vonatkozásban figyelembe vette volna. Nem tartható a törvényjavaslatnak az a hipotézise sem, mely szerint azonos mé rcével kell mérni a befektetési társaság és az értékpapírkereskedő cégek kockázatát. Nem indokolható a napi tőkemegfelelési mutatók számítása és folyamatos meglétének követelménye. Ez a bankokra vonatkozó szabályozásnál is sokkal szigorúbb előíráshalmaz g yakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítja ezeket a cégeket. Ilyen naprakész nyilvántartás kizárólag jelentős beruházással és jelentős emberi, ügyviteli és számítástechnikai erőforrás, kapacitáslekötéssel valósítható meg, illetve üzemeltethető. A tör vényjavaslat szerint a Tőzsdetanács tagjainak többségét a tőzsdetagoktól független személyek köréből kell választani. Éppen fordítva kellene ezt szabályozni, hiszen így sérül a tervezetnek más részeiben is deklarált tőzsdei önkormányzó, önszabályozó jelleg , ami eddig is jól működött. A külső tagoktól egyébként elmélyült taktikai és stratégiai munkát várni a magyarországi igazgatósági tapasztalatok szerint nagyon ritkán lehet.
