Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
596 A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozások ról, az értékpapírokról és az értékpapírtőzsdéről, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló, egymással szoros kapcsolatban lévő törvényjavaslat jelentősen hozzájárul a piaci koordináció fejlődéséhez. Hangsúlyozom, hogy ezen törvényjavaslat ok igen szoros kapcsolatban vannak egymással, és ha az egyikhez hozzányúlunk, akkor a másikon javítunk vagy rontunk. Egy olyan piaci koordinációt tud létrehozni vagy elősegíteni ez a törvényjavaslatsor, amely valóban a mellérendeltségi viszonyon épül a pia ci résztvevők között, amely valóban a monetáris kapcsolatok erősítését szolgálja. A gazdasági célok meghatározzák a bankrendszer jellegét, szervezetét, ugyanakkor a pénzintézetek tevékenysége jelentősen befolyásolja a gazdaság állapotát. (11.20) A fejlett gazdaság sokféle pénzügyi tevékenységet igényel. Ez indokolja az univerzális, nagy tőkeerejű bankok létrehozását. Nemzetgazdasági érdek a diverzifikáció, sok feladat ellátására alkalmas univerzális bankok gazdaságos működése. Ezért célszerű ezen bankokon b elül néhány tevékenységre specializálódott szervezetek létrehozása, mert ezek alacsonyabb költséggel képesek szolgáltatásaikat elvégezni. Ezen viszonylag önálló szervezeteknek biztosítani kell olyan önállóságot, hogy ne kerüljön sor jól működő szervezetek jövedelmének átcsoportosítására veszteséggel tevékenykedő szervezetek javára. Idegen szóval, ne következzék be keresztbeszubvencionálás. Végső soron az univerzális bankrendszer kialakulása nincs ellentétben a specializációval, hiszen a sokféle tevékenység et végző bankrendszeren belül is létrejöhetnek viszonylag önálló specializált szervezetek. Erre azért tértem ki, mert a közgazdászok, a pénzügytan kiváló ismerői között már hosszú ideje folyik a vita, hogy az univerzalitás vagy a specializáció irányába kel l menni. Véleményem szerint az univerzális bankokon belül lehet viszonylag önálló, hangsúlyozom, viszonylag önálló specializált szervezeteket létrehozni. A fejlett országok gyakorlata igazolja, hogy a nagy bankok nagyobb tőkealapjuk, kedvezőbb imageuk mia tt jobb szakembereket tudnak alkalmazni, ami javítja ezen bankok működésének hatékonyságát. Az univerzális bankok kialakulása megköveteli az egységes felügyeletet. Tehát ha kimondjuk, hogy univerzá lis bankrendszer, akkor azzal közvetlenül kimondjuk azt is, hogy csak egységes felügyeletről lehet szó. Ezért egyetértek azzal, hogy létrehozzuk a Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet. Ezen szervezet működése kulcsfontosságú a beterjesztett törvénytervezetben, hiszen az univerzalitás fokozatos kialakítását meg kell tervezni, létrehozni az egységes felügyeletnek. Helyes az, hogy 1997től a bankok csak állampapírkereskedelemmel bővíthetik tevékenységüket, és az univerzalitás kiterjedését biztosító jogszabályoknak csak 1999ben kell hatályba lépniük. A felügyelet nem ellenérdekelt az ésszerű és fokozatos átalakításban, ami megfelelő biztosíték a bankrendszer fejlődéséhez. Miért hangsúlyozom én ezt? Mert akkor, amikor a kétszintű bankrendszert az 1980as években lét rehoztuk, az MNBre bíztuk a kereskedelmi bankok működésének kialakítását, és enyhén szólva az MNB egykét területen ellenérdekelt volt a kereskedelmi bankok gyors létrehozásában. Ezen felügyeletnél ez az ellenérdekeltség egyáltalán nem található meg. Mikö zben a Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet fokozatosan növeli a bankok feladatát, aközben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a bankok ne vegyenek részt nagy kockázattal járó vállalkozásokban. Szakmai berkekben sokan úgy látják, hogy a bankok részvénytulajdonlá sa a pénzintézetek fizetőképességének helyzetét veszélyezteti. Ennek oka az, hogy érdekellentét alakulhat ki a hitelezői és a részvényesi feladatok között. Több tényező is indokolja, hogy a felügyeletnek csak alapos elemzőmunka alapján érdemes kidolgozni é s ennek alapján a pénzintézetnek bevezetni az újabb feladatokat. Ezért helyes az, hogy a törvénytervezet fokozatosságot tartalmaz.
