Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 10 (198. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Már késő meghúzni a vészharangot, legfőbb ügyész úr" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
58 Végső soron én is azzal nem fogadtam volna el a választ, hogy adjunk módot a pénzügyi bizottságnak, hogy azt a számtalan visszaélésre utaló és szabálytalanságra utaló dolgot végre egyszer a parlament egyik bizottsága - amelyik ebben illetékes - vizsgálja felül. Tekintettel arra, hogy Kökény Mihály álla mtitkár úr ugyanezzel a kéréssel indult, és akceptálta azokat a tényeket, amelyeket én a viszontválasz írásos részében adtam, ezt az utóbb adott választ - amely erre irányul - elfogadom. Kölcsönösen kérjük a pénzügyi bizottságot, hogy végre ennek a kérdésn ek a végére tegyen pontot, és vizsgálja ki, hogy mi folyik a Nyugdíjbiztosító Önkormányzat beruházásainál. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A képviselő úr elfogadta a miniszter úr válaszát. Dr. Homoki János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Már késő meghúzni a vészharangot, legfőbb ügyész úr" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Homoki János úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyész hez "Már késő meghúzni a vészharangot, legfőbb ügyész úr" címmel. Megadom a szót dr. Homoki János képviselő úrnak. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ramsey Clark, az Amerikai Egyesült Államok kormányában a bűnüldözésse l kapcsolatos kérdések legfőbb felelőseként az igazságügyminisztériumot vezette, "General Attorney" főállamügyész minőségben. Bűnüldözéssel kapcsolatos gondolatait a Bűnözés Amerikában című könyvében fejtette ki. Könyvének mottója így szól: "Úgy látszik, olyan országgá váltunk, amelyben az erőszak uralkodik a félelem fölött, a szabadság romjain." Könyve 63. oldalán kifejti: "A legalapvetőbb jog a személyi és vagyonbiztonság joga hiányzik a nyomornegyedekben." Kiderül, hogy a szerző szerint az intézményesül t erőszak és a szabadság egymással nem olyan kapcsolatban vannak, mint az áru - a szabadság - az árával - a bűnözéssel , hanem ellentmondanak egymásnak, sőt, kizárják egymást. Hazánkra vetítve ilyen joghiányos területnek, azaz ebben az értelemben nyomorne gyednek számít például Budapest területének jelentős része. Clark művében világosan kimondja: "Gyökereiben hamis és káros az a tézis, hogy a társadalom szabadsága és a bűnözés csak egymással szimbiózisban, együttélésben létezhetnének, és hogy kölcsönösen f eltételezik egymást." Maga a mű komor hangvételű, ellentétben a legfőbb ügyész úr, Ágostoni László eufóriájával, melyet többek között a Magyar Hírlap 1995. január 28ai számában megjelent kijelentése is tükröz: "Nem húzom meg a vészharangot." Ezt könnyen m egteheti olyan éjjeliőrtípusú államban a tűztorony legfőbb őre, akinek az elöljáróság, sőt a másik elöljáróság többsége is bizalmat szavazott. A tűzvész bármilyen gyorsan terjed is, a vészharang meghúzása már azért is késő, mivel az összes keleti és balká ni maffia gyökeret vert az országban. A bűnözők a törvény és a legfőbb ügyész előtt egyenlőek, létezésük és működhetésük egyformán szabadságunk záloga. Természetesen orwelli módon, így vannak egyenlőbbek az egyenlők között. Ezt Víg József, az Új Magyarorsz ág 1995. május 6ai számában így fejtette ki: "A Tiborcokat, akiket a sors garast rabolni kényszerít, másként ítéljük el, mint azokat, akik milliókat csalnak, lopnak, rabolnak. Az egyenlőbbek közé tartoznak az olajszőkítők, az olajmaffia kenyéradói is. A l egfőbb ügyész még 1994ben is tagadta az olajbűnözés maffiajellegét. Közben olajügyben milliárdokat raboltak. Csupán konzultálni kellett volna Pitti és Arnold urakkal.
