Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
547 munkanélküliek helyzetében milyen változásokat fog okozni, hozni ez a törvény, és azt is a törvény megalkotásánál, a módosító javaslatoknál nyomatékk al szeretnénk figyelembe venni, hogy romlottak sajnos a fiatalok első munkahelyre való bejutásának a lehetőségei. Mégis azt mondjuk - különös tekintettel a munkaügyi szervezeteket érintő részek vonatkozásában , hogy ez a módosítás számos, a gyakorlat sorá n felvetődött probléma megoldását célozza. A törvény eredeti koncepciója megtartásának az igyekezetével. A törvényi szabályozás feltételei megértek az elmúlt időszakban. Pozitívnak tartjuk a Munkaerőpiaci Alap önkormányzati irányításának korábbiaknál pont osabb szabályozását még akkor is, hogyha valóban, jelen állapotában inkább az önkormányzatiságnak a deklarálását látjuk. Reméljük, hogy a végrehajtásban és a gyakorlatban markánsabb erőfeszítések történnek az önkormányzatiság kibontására. Vitathatónak tart juk azt, hogy az új irányító testület jogosítványainak olyan meghatározását, amelyek szerint az erős állam, a kormány, a miniszter ellenőrzőkorrigáló funkciója korábban gyakran igen erős veszélye volt annak, hogy döntésképtelenség esetén hónapokra befagyt ak az alap pénzeszközei és ezzel a testületi munka, a helyi támogatások lehetősége is. Kétségtelen azonban, hogy az állami ellenőrzés, az alap kézbentartása kényes egyensúlyt kíván, és erre majd a végrehajtás során oda kell figyelni, tekintettel arra, hogy forrásai döntően a munkaadók és a munkavállalók befizetéseiből adódnak, és reméljük, hogy ennek megfelelően a munkaadók és munkavállalók képviselői az irányító testületben nyilván határozottan eszerint reagálnak majd. Lényegesnek tartjuk, hogy a törvénymó dosítás érinti - a közigazgatási reformhoz kapcsolódva - a munkaügyi szervezet felépítését és működését is. Bizonyára - és jelezzük, hogy egyúttal a törvénymódosításban e kérdésben több nem nagyon fért bele - a részleteket, amelyek nagyon kemény kérdéseket kell hogy megoldjanak, nyilván törvényi felhatalmazás alapján a minisztérium, a miniszter külön fogja szabályozni. Szerettük volna ennek is egykét vetületét látni, de lehetséges, hogy ez a közigazgatási reformhoz kapcsolódik majd. Mindenesetre a törvény benyújtásával egyidőben jó lett volna ebből többet látni. A szervezetet érintő változások problémás csomópontjait az alábbiakban látom. A munkaügyi központok és a munkaügyi biztonsági és munkaügyi felügyelőségek összevonása rengeteg hatásköri, finanszírozá si, felelősségi kérdést vet fel, és ez nyilvánvalóan csökkenteni fogja - legalábbis a kezdeti időszakban - az ellenőrzés hatékonyságának elvárt gyors javulását. Megfigyelhető a szervezetekben a bizonytalanság a hatósági és szolgáltatási jellegű feladatok e lválaszthatóságát tekintve, ennek konkrétumait illetően. Megállapítható az is, hogy a szolgáltatási jellegű tevékenységek erősítése nagyon kemény anyagi konzekvenciákkal járó kérdés. A szervezet a mai anyagi kondíciókkal - megítélésem szerint - nem tud lén yeges előrelépést elérni ezen a munkáknak egyébként valóban meghatározó pontjain. Több megyei szervezet ez év májusától olyan abszolút takarékossági szükségintézkedéscsomagot volt kénytelen bevezetni - tájékozódásom szerint , ami mellett a szolgáltatások fejlesztésének kitűzött célja nyilvánvalóan legfeljebb jól hangzó álom lehet. Hasonló intézkedésekről szinte majdnem minden megyéből beszámolhattunk, illetve hallhattunk. Lényeges vonása a törvénymódosításnak, hogy aktualizálja a járadékminimumokat és a j áradékfolyósítási időszakokat. Alapvetően úgy gondolom, hogy az infláció nyomása miatt. Továbbra is súlyos problémának látom, én ezt már 1991től kezdve mondom, hogy a foglalkoztatási törvényben sajátosan keverednek a foglalkoztatáspolitikai, szociálpoliti kai, társadalom- és egészségbiztosítási elemek. Most sem kerül sor e törvénymódosítás során ezek komplex áttekintésére, az egyes szervezetek és intézmények hatáskörének, feladatainak tisztázására, összehangolására, hogy csak egy példát említsek meg: a jöve delempótló támogatáson lévő munkanélküliek kezelése önkormányzati, szociális vagy foglalkoztatási feladat? Úgy gondolom, hogy mindegyik. Ezek pontosítására azonban időt kellett volna már keríteni. Vagy egy másik példa: az egészségi állapotát tekintve munká ra képtelen munkanélküli - legalább 20 százalék az arányuk , ez egyedül foglalkoztatási probléma? Úgy gondolom, hogy nem.
