Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
542 munkaügyi tanácsokat különböző jogosítványok illetik majd meg. A szakképzési alaprésszel kapcsolatos jogok tekintetében lehetőséget biztosít a munkaügyi tanácsoknak arra, hogy azokat az általa létrehozott szakképzési bizottság útján gyakorolja. K edves Képviselőtársaim! A Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításával nagyobb beleszólási lehetőséget kapnak a társadalmi partnerek, a munkaerőpiaci folyamatoknak az alap pénzeszközeivel történő gazdálkodásnak a befolyásolására, valamint arra, hogy nagyobb áttekintésük legyen a munkaerőpiaci intézményrendszer egészéről. Közelebb kerül hát a döntés joga azokhoz, akik a forrásokat megteremtik a működéshez. Ezért bízom a javaslat kedvező fogadtatásában. Mindezek alapján magam és a szocialista fr akció nevében támogatom a javaslatot, és azt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, akit Szabó Rud olfné képviselő asszony követ. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Országgyűlés! Ebben a késői órában engedjék meg, hogy kicsit lerövidítsem az eredetileg elkészített előterjesztésemet: néhány fejezetet - amelyet már Fi lló képviselőtársam itt részletesen kifejtett - kihagyjak, hisz lényegileg ezekkel az észrevételekkel egyetértek. Az 1991. évi IV. törvény így kezdődik, idézem: "A Magyar Köztársaság alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás s zabad megválasztásához. E jogok gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint a munkanélküliek ellátásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja." Idézőjel zárva. Ha a módosítások a tavalyi első félévi, drasztikus változtatások után ilyen ütemben követik egymást, lassanként kiderül, hogy a törvény bevezető szövegét is meg kell változtatni, ugyanis a teljesen átforgatott törvény már valami másról szól. A jelenlegi módosítást az tette szükségessé, hogy tavaly decemberben a kormány - az érintettek tiltakozása ellenére - a törvényben előírt feladatok végrehajtására elkülönített alapokat összevonta, és lényegében minden érdemi döntési lehetőséget saját hatáskörébe rendelt. Az indokolt felháborodást ki védendő az erre vonatkozó törvényjavaslat mellett egy országgyűlésihatározattervezet is benyújtásra került, ami azt irányozta elő, hogy 1997től kezdve az összevont alapok - a korábbi állapothoz hasonlóan - önkormányzati jellegű irányítás alá kerülnek, és az erre vonatkozó szabályozás kerül a parlament elé. Ezt a lehetőséget a kormány alaposan kihasználta a törvény szövegének átforgatására. A törvényjavaslatot vizsgálva ezért az észrevételeket két témakör köré kell csoportosítanunk. Vizsgálni kell, hogy me nnyiben felel meg a javasolt szabályozás az önkormányzati jellegnek, illetve milyen hatást váltanak ki az egyéb módosítások. Nézzük meg tehát, hogyan lesz a Munkaerőpiaci Alap irányítása önkormányzati jellegű a jövőben! A törvényjavaslat immár sokadik sze rvezetét kreálja ebből a célból. A Munkaerőpiaci Bizottság, az Országos Munkaerőpiaci Tanács, illetve az Érdekegyeztető Tanács után a Munkaerőpiaci Alap irányító testületet hozta létre. Az új testület létrehozásával azonban nem valóságos önkormányzati j ellegű irányítás jön létre. Az 1991. évi IV. törvény alapján életre hívott Munkaerőpiaci Bizottság egységes keretek között látta el az érdekegyeztetés és az alapok feletti rendelkezés feladatát. Az alapok összevonása után az érdekegyeztetés elvált az alap okkal kapcsolatos feladatoktól, és az Országos Munkaerőpiaci Tanácsnak csak véleményezési jogköre maradt. A célul kitűzött önkormányzatiság alapjául és alapján, amely abból indult ki, hogy a befizető képviselői fokozottan kerüljenek bevonásra az alap fel etti rendelkezésbe, az lett volna várható, hogy
