Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
520 kapcsolatban terjesztett elő. Tehát azok legyenek egyrészt értékteremtő beruházások, hogy használjuk fel sztrádák és egyéb utak építésére a privatizációs többletbevételek egy részét, hogy használjuk fel lakásépítésekre, hadd utaljak arra, hogy most, amikor a lakástakarékpénztárakról szóló előterjesztést tárgyaltuk, akkor ötlött mindenkinek a szemébe, hogy az évente elhasználódott 40 000 lakás helyett a legutóbbi két évben évente csak 21 00 0 lakást építettünk - és akkor még nem beszélek az évenként szükségessé váló 20 000 lakásfelújítási kötelezettségünkről , és a Kisgazdapártnak azt a javaslatát, hogy a privatizációs többletbevételből csak 20 000rel több lakást építsünk, mint az az évi 21 000, ez azt jelentette volna, hogy nyomban 72 000 többletmunkahely is keletkezett volna, abból 42 000 közvetlen, 30 000 pedig közvetett munkahely. Sajnálatos módon a Ház elvetette ezt a javaslatunkat, éppúgy, mint azt a javaslatot, amelyet akkor előterjes ztettünk, külön országgyűlési határozati javaslat formájában is, és amely arról szólt, hogy a kis- és középvállalkozások élénkítésére, munkahelyek teremtésére olyan hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket biztosítsunk, amelyek elősegítenék a gazdasá g élénkítését. Sajnálatos módon ezt a kisgazda indítványt nemcsak elutasították, hanem egy olyan helyzetet teremtettek, hogy szinte - kvázi - igyekeztek kigúnyolni a Független Kisgazdapártnak a gazdaság élénkítésére, a gazdaság növekedésére előterjesztett indítványait. Így, ugye, nem szeretném név szerint megnevezni azt a kétszeresen is bukott minisztert, aki egyenesen a családi ezüst eladásaként minősítette - sőt, annak vacsorára való felhasználásaként - azt az indítványunkat, hogy ne engedjük át a sztrád ák építését idegeneknek, és ne engedjük, hogy koncesszióval nyúzzák, illetőleg úthasználati díjjal nyúzzák meg a magyarságot, különösen a legszegényebb térségekben. Ez tragikus következményekkel járhat. Mégis ilyen ellenérvek is elhangoztak. Megfeledkezvé n még arról is, hogy aki ezeket a kifogásokat felemlítette, maga a miniszter korában eladta még azt a házat is, amelyben az ezüstöt őrizték. No kérem, úgy gondolom, hogy így nem lehet egy országot helyrehozni, de úgy sem lehet, hogy a Független Kisgazdapár t éppúgy nem tudhatott a tényről, mint ahogy önök sem, hogy a valóságban 50 százalékkal kisebb a privatizációs többletbevétel, mint amiről a Ház tudott, mint amiről az ország tudott, mint amit a kormány állított. De még ez a kisebb összeg is sokkal jobban hasznosulhatott volna az ország érdekében, ha egy, valóban szakmailag elfogadható szintű kormány vezeti ezt az országot, nem pedig dilettánsok gyülekezete. A módosított törvény szerint is a többletbevételt adósságtörlesztésre fordítjá k, de most már tudjuk, hogy a korábban állított 200 milliárd forint helyett ez csak 92 milliárd forint. Hiszen a kötelezettségvállalások miatt ez ennyire csökkent. Hadd szabadjon arra fölhívnom az igen tisztelt Ház figyelmét, hogy azzal, hogy a pénzügyi tr anzakció keretein belül elhatározta a kormány magát arra, hogy több mint 2000 milliárd forintot meghaladó összeggel növelik a kamatozó államadósságot, és a Magyar Nemzeti Bank köréből átemelnek a költségvetés körébe 2000 milliárd forintot meghaladó összege t. Nem egyszerűen technikai, átkönyvelési műveleteket végeznek. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Hiszen a nem kamatozó államadósság - mint az ismert, és amint az az ÁSZjelentésből is kitűnik - teljes egés zében a forintleértékelésekből fakad, és a forintleértékelések fenntartása miatt most ha áttesszük a 2023 milliárd forintos nem kamatozó államadósságot kamatozó államadóssággá, akkor egyrészt a kamatozó államadósság már ebben az évben 700800 milliárd fori ntos kamatot fog jelenteni összességében. Holott önök a privatizációs többletbevételt azért használták fel adósságtörlesztésre, mert állításuk szerint az akkori évi 540 milliárd forintos belső államadósság utáni kamat nagyon jelentősen csökkenni fog. Most ahelyett, hogy csökkenne a kamat, a valóságban nő, emellett az állandó forintleértékelések miatt a nem kamatozó forintadósság is megkezd megint gyülekezni, növekedni.
