Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
4227 1991ben ez kimondva, kimondatlanul, de nagyon fontosan idéződött vissza a gondolkodásban, a közgazdaságtan közbülső fejlődését nagyon világosan és egyértelműen érvényesítve. És legyen szabad itt zárójelbe tennem, amire már egyik képviselő társam utalt is. Ma visszatekintve persze az 1991es törvény unisono, szigorúnak tetszik. Akkor azonban valóban, jelentős részben olyan ellenzéki körből merült fel a kemény csődtörvénynek – érhető módon a korábbi rendezetlenségi állapotra való tekintettel is, meg a közgazdaságtan számos útmutatására is – a szigorúságára való indokolt figyelmeztetés, amely kör esetleg a későbbiek során már enyhítette ezt a felfogását. Ma pedig már egyszerűen azonosult azzal a kritikával, amely hajdani álláspontját is érintet te. Scalfaro köztársasági elnöknek a szövegére utaltam az első mondatomban. Hadd mondjam azt, hogy úgy gondolom, és ebben a Néppártnak általános álláspontját is szeretném jelezni, hogy azok a jó törvények, és azok a jó módosítások, amelyek az alapálláspont nak a fenntartásával alkalmazkodnak a változó körülményekhez, illetve segítenek a következtetések levonásában. 1993ban már azért került sor a módosításra, mert az egykorúak úgy ítélték meg, hogy – és itt megint történt utalás a mai vitában erre – bel- és külföldön egyaránt túl szigorúnak, túl keménynek, ilyen értelemben egy kicsit ultraradikálisnak ítélték meg a magyar csődtörvényt, és igyekeztek ennek módosítására. Úgy gondolom, hogy a mai szöveg azt mutatja, hogy e téren a '93as módosítás tulajdonképpen egy célszerű eljárás volt. És ami most fölmerül a felszámolási eljárással kapcsolatban, végső soron az 1993as döntés lényegét aligha kérdőjelezi meg. Mi az, ami mégis maradt, és ami miatt mérlegelendő a mostani törvényjavaslatnak az elfogadása? Mérlegele ndő pozitív értelemben. Tehát hogy javít a fennálló állapotokon. Feltétlenül az, hogy megvan benne a törekvés a jogszerűség biztosítékainak a megteremtésére. (12.00) Kezdet kezdetétől a csődtörvénnyel kapcsolatos eljárások, és ez nagyon fölmerült 1991ben is, két mozzanatra voltak – ha jól jártak el a törvényalkotók, és ha jól jártak el a vitatkozók – figyelemmel. Az egyik, hogy a hitelező jogai biztosíttassanak, mert különben elakad a piacgazdaságra irányuló vagy a piacgazdaságot működtető akarat. Feltétle nül helyes. A másik, hogy a csődeljárás vállalati és emberi vonatkozásban sem legyen a szükségesnél szigorúbb, ne legyen – a régi fogalmat idézem, de az emberi fogalmak örökérvényűek – , ne legyen kegyetlen. (A jegyzői széket dr. Kávássy Sándor foglalja el. ) Egy eljárás célszerűsége esetén hajlamosít arra, hogy kemény és kíméletlen legyen, a szükséges mértékig mondanám, ha a szociális piacgazdaság alapérvényű tételeire gondolok. A szükséges mértékig! És itt nagyon meggondolandó, nem a XIX. századi, az elhagy ott vagy tönkrement család képét felvillantó összefüggésben, hanem akár a gazdasági következmények tekintetében is. A csődeljárásban, ha magának az eljárásnak a költsége óriásira növekszik, az a fizetésképtelenség után fennmaradó tőkét elsorvaszthatja. Ezé rt nagyon lényeges, hogy körültekintő legyen a törvényalkotó akkor, amikor egyfelől biztosítékokat kíván teremteni, hogy mind a két fél bizonyos igazságosságot, Scalfaro értelmében is, érvényesítsen. Másfelől, hogy ne menjen túlzásba abból a meggondolásból vagy akár ösztönből kiindulólag, hogy most valami itt összeomlott. Igazságosság címén a maximális eljárási költségeket is lehetővé téve porlasszuk szét a maradványt. A részletes vita során nyilván szakértők tollából számos módosító javaslat fog megjelenni . Mi mérlegelni fogjuk a módosító javaslatokat. Mérlegelni fogjuk a sajátok benyújtásánál ezeknek indokoltságát, de úgy gondolom, a most jelzett követelményektől nem szeretnénk elmozdulni. A közjegyző jelenléte nagyon hasznos lehet a folyamat tisztességes, böcsületes lefolytatása szempontjából. De ha ez korlátlanná fejleszti az eljárás költségét, meggondolandó, hogy milyen módon lehet korlátok közé szorítani a szükséges tisztességes eljárást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
