Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
4189 Szolidaritás által kimondott igazságok alapozták meg később a példamutató lengyelnémet kiegyezést is . Visszaigazolja ezt a lengyel és német püspöki kar közös pásztorlevele, amelyet a szükségállapot kihirdetésének 14. évfordulóján, 1995 decemberében bocsátottak ki. Eszerint a Szolidaritás mozgalma olyan értékeket támasztott fel a társadalomban, mint az em beri méltóság tisztelete, az emberi élet megbecsülése, a szabadság, az igazságosság, azaz az európai kereszténység lelkülete és értékei. Jól emlékszünk, hogy Magyarország helytartói kitörő lelkesedéssel fogadták annak idején a szükségállapot bevezetését és nagy megkönnyebbüléssel a rendteremtőket. A Fidesz nemzedéke és mai vezetői 1981. december 13án, majd az olyan brutális tettekből – mint Popielusko atya aljas meggyilkolása – tanulta meg, hogy a kommunisták bármire képesek. A mi nemzedékünk 1981ből érte tte meg a magyar 1956ot is. Annak minden dicsőségével és gerincet roppantó következményével. És akkor vált nyilvánvalóvá a maga egyértelműségében, hogy régiónk országainak a szabad és demokratikus jövője az összefogásban rejlik. A valódi, elvi alapokon ny ugvó összefogásban. Nem lennék hű ehhez, a regionális szolidaritáshoz, ha nem tenném szóvá az elmúlt napok, hetek azon kihívásait, amelyek a magyar kormány mintegy tendenciaszerűen negligál, figyelmen kívül hagy. Szégyen, hogy a belorusz elnököt elítélő és zt, lengyel, litván és ukrán közös nyilatkozathoz a magyar külügy nem csatlakozott. A magyar külpolitika nem veszi továbbá figyelembe Ukrajna geopolitikai súlyát, elhanyagolja a Kijevvel való kapcsolattartást. Belgrádban, napjainkban hasonló dolgok zajlana k, mint térségünk országaiban az említett forradalmak vagy az 1989es változások idején. A magyar külügyi vezetés hallgat, nem foglal állást – Milosevics mellett. Már ez is eredmény annak tükrében, hogy ő is biztosan szívesen kötne Magyarországgal egy gyor s alapszerződést. De ugyanakkor Milosevics felesége a magyar köztársasági elnök személyes vendége volt nem is olyan régen. Szlovákiában pedig – egyesek szerint december 4én – új időszámítás kezdődött. Eddig csak a parlamenti demokráciát sértették meg, ett ől a naptól sárba tiporják a saját házszabályukat és alapvető törvényeiket. Frantisek Gaulider képviselőt akarata ellenére egyszerűen Szlovákiában megfosztották a mandátumától, majd megfélemlítése céljából bomba robbant lakóháza tövében. Hasonlóan a Miklos ko és Bugár Béla képviselők elleni merényletekhez a tőszomszédságunkban. Tisztelt Ház! Emlékezzünk úgy a lengyelek szabadságmozgalmának tragikus napjaira, hogy térségünk szabadságvajúdásait a mainál fokozottabb érzékenységgel követjük nyomon. És követeljük ezt meg a magyar kormánytól is, mert a hallgatás néha szégyenteljes. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Elsőként megadom a szót SzentIványi István államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ami a napirendi felszólalás eredeti tárgyát illeti, abban tulajdonképpen még egyet is érthettünk volna. De azonban nagyon sajnálom, hogy Németh Zsolt képviselő úr – már nem első alkalommal – igaztalan vádolja a magyar külpolitikai vezetést, olyan dolgokat vet a szemére, amelyeket itt, közösen is már korábban tisztáztunk. Egyszerűen nem tudom mire vélni ezt az eljárást. Azt mondja, szégyen, hogy a magyar külügyi veze tés hallgat a fehéroroszországi eseményekről. Nagyon jól tudja – talán éppen az ő napirend előtti felszólalására reagálva mondtam el – , hogy elsőként csatlakoztunk, jóval korábban, mint ahogy ezt a Fidesz felvetette, az európai uniós tiltakozásához, az Eur ópa tanácsi tiltakozáshoz és az EBESZ elnöki nyilatkozatának kezdeményezői voltunk, Kovács László külügyminiszter, a "trojka" tagjaként.
