Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4190 Azt mondja, hogy elhanyagoljuk az Ukrajnával való kapcsolatokat. Éppen most járt Göncz Árpád Ukrajnában, nagyon sikeres volt a látogatás. Erről a tegnapi nap folyamán sikerült beszélnünk, akkor Csapody Miklós úr vetett föl olyan dolgokat, amelyeket akkor, ott és olyan formában vet föl az elnök úr, akkor valóban vádolható lett volna azzal, hogy a magyarukrán kapcsolatokat akarja aláaknázni vagy akarja megrontani. Az, hogy a magyar külügyi vezetés hallgat Belgrád ügyében. Tisztelt Képviselő Úr! Immáron második alkalommal, a tegnapi napon adott ki nyilatkozatot a külügyi szóvivő, én a mai nap folyamán itt ezt megerősítettem, és egyetértés alakult ki. Nem tudom, hogy hányszor erősíthetjük meg ezt az álláspontot ahhoz, hogy ön hajlandó legyen egyáltalán ezeket elfogadni vagy felfogni. Én azt hiszem, hogy semmi értelme nincs annak, hogy állandóan vádaskodnak és inszinuálnak, láss ák be, hogy ez önöknek sem fog hozni semmit! Így, erre alapozni külpolitikát, nem lehet. Próbáljanak más módon sikereket elérni, nem rágalmakkal, hanem olyan álláspontok kialakításával, amit a magyar társadalom el tud fogadni önöktől. Köszönöm szépen. (Tap s a kormánypárt padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Győriványi Sándor úrnak, Független Kisgazda Párt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tizenöt év még nem nagy évforduló, de egy nemzedék életében nagyon lényeges, nagyon döntő momentum. Ha arra gondolunk, hogy ez a 15 évvel ezelőtti esemény 25 évvel a magyar forradalom vérbefojtása után következett be, amikor szovjet csapatok és hazai lakájaik és hazai kommunista bérenceik fojtott ák vérbe Kádár vezetésével a magyar nép igaz és teljes fellépését minden diktatúra és minden egypártrendszer ellen. Azt is el kell mondani, hogy akkoriban többször járva Lengyelországban, mindenütt azt láttam, hogy ki volt írva Solidarno – szolidaritás, tu lajdonképpen ez a lengyel elnevezése – , ami mögött ott állt az egész nemzet, és csak olyan Quislingek – mint Jaruzelski – voltak, akik a Szolidaritás mozgalmának a vérbe fojtatására vállalkozhattak. Mert hisz mindenütt másképp, más trükkökkel történt a hat alom erőszakos megszerzése. Norvégiában, tudjuk, Quisling volt, aki Hitler lakájaként ott a hitlerizmus hatalmát megvalósította. Igaz, hogy ez a Quisling akasztófán végezte, Jaruzelski ma is magas nyugdíjjal él Varsóban az ötszobás lakásában, mindenféle go nd és baj nélkül, holott bűne ugyanolyan súlyos, ugyanolyan megbocsáthatatlan, mint amilyen Quislingé volt. Én úgy gondolom, meg kell emlékeznünk erről a gyászdátumról, amely október 6ához hasonló. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G . Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Bauer Tamás úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetőhelyettesének. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Számomra is felejthetetlen az a 15 évvel ezelőtti vasá rnap hajnal, amikor – akkor már több mint egy éve rendszeresen a lengyel rádióval keltem – , és amikor meghallottam Jaruzelski hangját a lengyel rádióban, akkor abban a pillanatban megéreztem, hogy mi történt. Persze azt írták a Fidesz képviselői a bejelent kezéskor, hogy a lengyelországi Szolidaritás szakszervezete 15. évfordulója alkalmából akarnak felszólalni. (9.00)
