Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - István József (FKGP) – a népjóléti miniszterhez – "Átfogó demográfiai stratégia kidolgozása" tárgyában - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter:
4082 E tény a megismerendő adatokkal kétségessé teszi azt a kormányzati álláspontot, hogy trendekkel nem lehet a népsza porulat csökkentését megakadályozni. Ha pedig a demográfiai stratégia lényegében gazdasági fogalom, akkor az egész társadalmat ellátó gazdaságnak törvényi úton kell biztosítani a népességcsökkenés megakadályozását. Következésképpen a gyedet kellett volna e cél érdekében a jogalkotással továbbfejleszteni és nem lényegében megszüntetni. Az államtitkár úr válaszában kitért arra is, hogy a fejlett nyugati országokban is hasonló a helyzet. Valószínűleg így van, de ez a kormányt a magyar népességpolitika iránt ne m teheti közömbössé, vagy felelőtlenné. A kormány alkossa meg és ismertesse népességpolitikai és népszaporulat csökkenését akadályozó irányelveit, és tegye lehetővé a családtervezést. Tisztelettel várom miniszter úr e tekintetben történő válaszát. ELNÖK (d r. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Kiss Péter miniszter úrnak. KISS PÉTER munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselő úr! E tekintetben a következőt szeretném válaszolni. A népesség reprodukciójának helyzete olyan nemzeti sorskérdés , amelyet a mindenkori felelős politika méltóan kezel a kiemelten fontos, a jelent és jövőt alapvetően meghatározó tényezők között. A probléma súlya és összetettsége ugyanakkor nem teszi azt lehetővé, hogy a demográfiai folyamatok érdemi befolyásolásának e szközei egy interpelláció keretében megtárgyalhatók legyenek. Erre számtalan kísérletet tett már a parlament is. Legutóbb éppen képviselő úr ugyanezen kérdésére dr. Kökény Mihály államtitkár úr, május 28án reflektált, és azóta is hangzottak el már képvise lői kérdések és válaszok e témakörben. Mindezen túlmenően természetesen a jelenlegi és az előző kormányzati ciklusban is egyaránt készültek vizsgálatok a lakosság egészségi állapotáról, a születésszám alakulásáról, a halálozásról, annak okairól, jellemzőir ől, egyszóval a primer demográfiai folyamatokról. Ezen vizsgálatok megállapítása egybehangzóak a tekintetben, hogy a demográfiai folyamatokat a társadalmi, gazdasági viszonyok egésze határozza meg, illetve jelen vannak a konkrét gazdasági viszonyokon túlmu tató általános trendek is. Így többek között a gazdaságilag fejlettebb NyugatEurópában is folytatódik a népesség általános elöregedése. Nem vitatható azonban, hogy a népességnövekedés érdekében célzott kormányzati intézkedésekre van szükség, ezek eredmény ességét azonban csak hosszabb távon lehet vizsgálni. A demográfiai, így különösen az élve születési adatok azt mutatják, hogy az egyes családpolitikai intézkedések rövid távon, átmenetileg kéthárom évig befolyásolhatják a születések számát, de ez a hatás sajnos, nem tartós. Ez a hatás volt jellemző mind a gyes, mind a gyed bevezetését követően, hogy példát mondjak a kétségtelenül kedvező anyagi feltételeket biztosító gyermekgondozási díj bevezetése 1974ben történt meg. A születésszám alakulására gyakorolt pozitív hatása 1977ig tartott. Ezt követően és azóta is folyamatosan csökkent az élve születések száma, miközben a gyermekgondozási díj '96 áprilisáig hatályban volt. Számokat említek: 80ban 148 ezer, 90ben 125 ezer, 95ben 112 ezer az élve születések száma. A családpolitikai intézkedések körében, tehát a folyamatos, hosszabb távon ható intézkedéseket kell előtérbe helyezni. Ilyen a már megszületett gyermekek nevelési költségeihez való hozzájárulás a családi pótlék rendszerében, amely a gyermekes család ok biztonságát növeli. Ezeket a szempontokat figyelembe véve döntött a parlament úgy, hogy a családi pótlék rendszerén belül kíván többlet anyagi támogatást nyújtani a gyermekeket nevelő családoknak. '97ben így 9,2 milliárddal többet fordít erre a célra a parlament, a kormányzat mint az előző évben. A folyamatban lévő törvényi módosítás is a rendelkezésre álló – nem kétséges, hogy még így is szűkös források – igazságos elosztási rendszerét igyekszik megerősíteni.
