Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
4031 alapszerződésekkel próbálja igazolni a kormány a más relációkban kötendő alapszerződések szükségét. Ugyanis van jó és van rossz alapszerződés. A jó alapszerződés a stabilitást szolgálja, és akkor megköthető, megkötendő; és van rossz alapszerző dés, amely nem szolgálja a stabilitást, vagy éppenséggel ellene hat. Addig, amíg Magyarországnak helyes volt megkötni a horvát, a szlovén – és talán az adott körülmények között – , az ukrán alapszerződést, addig napnál világosabb, hogy kapitális diplomáciai malőr volt a szlovák alapszerződés megkötése. Olaj volt a tűzre, ami elmérgesítette a magyarszlovák kapcsolatokat, felerősítette az antidemokratikus folyamatokat, s paradox módon jelentős szerepet játszott Szlovákia nemzetközi elszigetelődésében, integrá ciós esélyeinek elillanásában. Hasonlóan elhibázott volt a magyarromán alapszerződés temesvári aláírása is. A rossz szerződés rossz hatásának kibontakozását azonban megelőzte Iliescu bukása. Reméljük, hogy Horn Gyula legközelebb – ígéretéhez híven – Mečia rnak nyújt kampánytámogatást, s azt is reméljük, hogy hamarosan neki is nyújtanak egy kis elvtársias támogatást, ami aztán őt is Iliescu és pártjának sorsára juttatja. Tisztelt Ház! A HornIliescuféle románmagyar alapszerződést azonban nagy hiba lenne ös szetéveszteni (Zúgolódás az ülésteremben.) a magyarromán viszonnyal. Különösen most, amikor biztató hírek érkeznek Bukarestből. Ezt a hibát csak a magyar kormány követte el, amikor a kereszténydemokrataliberális román ellenzéki győzelmet az Iliescuval al áírt alapszerződés sikereként próbálja a magyar közvélemény számára szemérmetlenül beállítani. Példázza ezt a magyar külügyminiszter romániai választási eredményeket értékelő gyorselemzése, miszerint a választásokat az alapszerződést támogató erők nyerték. De bizonyosra vehető, hogy ugyanilyen győzelmi jelentéseknek lehetnénk a tanúi akkor is, ha Iliescu nyerte volna az elnökválasztást, a magyar külügyminiszter tehát mindig talpra esik. De ez a beteges, mármár kóros önigazolás nem feledtetheti senkivel, ho gy a magyar kormány az alapszerződés megkötésével Iliescunak nyújtott kampánytámogatást, s ezzel egyszerűen rossz lóra tett. A rosszízű triumfálás különösen nem feledteti a szeptemberi fiaskót Constantinescuval és az RMDSZszel, az új román kormánykoalíció tagjával. A Fidesz ellenzéki partnereivel a mai napon szükségesnek tartja közös nyilatkozatban üdvözölni Románia elnökét, kormányfőjét, a kormány tagjait és a választásokon győztes kormánykoalíciós pártok vezetőit, beleértve az RMDSZ vezetőit is. Sikerük bizonyítja, hogy visszafordult Közép- és KeletEurópában a vilniusi gyors, azaz régiónkban a szűk csoportérdekeket követő kommunista utódpártok felett végképp eljárni látszik az idő. Ebben a helyzetben Magyarországnak nyilvánvalóvá kell tennie, hogy Románi a NATOcsatlakozása két okból is érdekében áll. Egy: a csatlakozási folyamat hatásaként a román belpolitikában szükségképp a demokratikus erők kerülnek jobb pozícióba. Kettő: minél kevésbé érzi Románia veszélyben saját biztonságát, annál inkább hajlandó le sz bővíteni a magyar kisebbségi közösség jogait. Románia csatlakozását a NATOhoz tehát józan magyar politikai erő nem ellenezheti. Ez természetesen nem azonos azzal az egyes kormányberkekből kiszivárgó állásponttal, hogy valamiféle nemzeti megfontolásból Magyarországnak Romániával együtt kellene csatlakoznia a NATOhoz, hiszen ez az álláspont Oroszország magatartása miatt a magyar NATOcsatlakozás meghiúsításával válhatná egyenlővé. Amennyiben Románia mégis kimaradna az első bővítési körből, fontos, hogy a z új román külügyminiszter – Adrian Severin – álláspontjával összhangban, Magyarország ösztönözze, hogy a NATO kapui nyitva maradjanak Románia előtt. Mint ahogy új lehetőségek nyílhatnak Románia külkapcsolataiban, úgy a román belpolitikának és demokráciána k még az 1989es fordulathoz képest is jobbak a kilátásai.
