Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ):
4028 kereszténydemokratákra gondolok – szorgalmazza az alapszerződés ratifikációját. Szeretne elindulni azon az úton, hogy az alapszerződés keretei között bizonyítsa, hogy ő nemcsak beszél, hanem cselekszik is elődjével ellentétben. Az RMDSZ helyezte is alapvetően változott meg. Csak az alapszerződés nem változott meg alapvetően. Meg kellene változzon, illetve minde n területen javulnia kellene a két ország kapcsolatrendszerének. Tehát azt várom a magyar kormánytól, hogy nagy energiával fokozza a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, támogassa a vegyes vállalatokat. Utalás van erre az alapszerződés szövegében. S zülessenek olyan jogszabályok, amelyek egy privilegizáltságot adnak, belefér az alapszerződés kereteibe. Teljesedjék ki a kulturális kapcsolat a két ország között, nemcsak a magyarmagyar relációban, hanem próbáljuk minél inkább elterjeszteni a magyar kult urális értékeket a román társadalom felé és fordítva; ismerjük meg mi is a magyar kultúra (Sic!) értékeit. Mindennek van gyökere, hagyománya, valóságos tartalma, de ezt fokozni kellene. Próbáljunk nagyon markáns lépéseket tenni a határ vonalában. Itt ugyan is célzás történt már arra, hogy Szlovákia esélyei romlottak az integrációban. Azt hiszem, hogy a magyar esélyek nem romlottak, és elképzelhető egy olyan állapot, hogy magyarországi integráció valamivel hamarabb következik be, mint Románia integrációja. Ha ez így lesz, egy schengeni határvonalat Nagyvárad és Debrecen között – azt hiszem – , hogy egyikünk sem lát szívesen. Tehát egy olyan politikát kellene szorgalmaznunk, amelyre van példa az unió történetében. Például Norvégia és Svédország között. Bizonyos lépések történtek Ausztria és Magyarország között is. Menjünk tovább ezen a nyomvonalon! Azt az átmeneti időszakot kezelendő, amikor ez a helyzet esetleg előáll. Ugyanakkor a magyar diplomácia ebben, azt hiszem, eddig sem hibázott, de szeretném megerősíten i, hogy minden fórumon támogassuk Románia integrációs igyekezetét. Ez egy, a mi részünkről adható bizalomnövekedő intézkedés. Csak akkor kérhetünk bizalomerősítést tőlük, ha mi is teszünk. (10.50) A mi oldalunkról ez az, amit meg lehet tenni. Így tudjuk fe nntartani azt a párbeszédet, amelyben vissza tudunk igazolni minden pozitív lépést a román kormány részéről, s ezen visszaigazolások adnak erkölcsi jogot, hogy szót emeljünk egy esetleges negatív lépés esetén is. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülnék n eki, hogyha a vita további részében nem belpolitikáról, hanem a magyarromán kapcsolatok jövőjéről esne szó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldali padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is megköszönöm. Az SZDSZen belül történt csere folytán soron következik Bretter Zoltán úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, szólásra készül Németh Zsolt úr, Fidesz. Megadom a szót Bretter Zoltán úrnak. BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Először is hadd jegyezze m meg, hogy tulajdonképpen azok beszéltek itt folyamatosan az alapszerződés kapcsán mégis belpolitikáról, akiknek minden egyes megnyilatkozásuk arról szólt, hogy semmiképpen nem hajlandók elfogadni az alapszerződést. (Beszólás jobb oldalról: Nem igaz! Nem mi beszéltünk...) Akár formájában, akár tartalmában, akár változzék is, akár megmaradjon, semmiképpen nem hajlandók ezt elfogadni. Eörsi Mátyás kitűnően bizonyította ezt a magatartást a mostani ellenzék részéről. Hadd jegyezzem meg, hogy talán nem volt oly an szerződés, nincs olyan szerződés, amelyik ilyen gyorsan igazolta volna megkötésének szükségességét, mint amilyen a románmagyar alapszerződés. Alapvetően tehát az a kérdés, hogy mi is bizonyította be már most erről a szerződésről, hogy szükséges és hely es a megkötése. Először is vegyük az időzítését, illetve időtállóságát. Az alapszerződés mindenekelőtt konjuktúrafüggetlennek bizonyult. Ami azt jelenti, hogy nem egyik vagy másik kormánnyal, nem egyik vagy másik elnökkel, hanem Romániával köttetett. Ez p edig
