Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ):
4029 bármely kormány számára biztonságot nyújthat, különösképpen pedig a most újonnan megválasztott elnök, kormány, parlament számára. Azt bizonyítottuk az alapszerződés aláírásával, hogy politikánk következetes, azaz mindenképpen történelmi megbékélésre, rendezett viszonyokra, a nemzetközi jogszerűség kereteinek megteremtésére törekszünk. Ezúton pedig határozottan jeleztük, hogy nem akarunk semmilyen módon beavatkozni Románia belügyeibe, még abban a formában sem, hogy fintorgunk egyikmásik kormány láttán. Valami ilyesmit szorgalmazott az ellenzék az alapszerződés elővitáján. Ugyanakkor persze nem tagadható, hogy biztatóbb ma a helyzet, mint ezelőtt néhány héttel, még a választásokat megelőzően. De hangsúlyozom, egy országgal alapszerződni természetes és he lyes, egy kormánnyal alapszerződni körültekintést kíván, és bár lehet ízlésünk szerint való vagy avval ellentétes, végső soron, ha csak valamilyen alapvető emberiességi ellenvetés nem merül föl, a kormány milyensége másodlagos. Az alapszerződés körüli vita egy másik eleme volt annak hangsúlyozása, hogy amint madarat tolláról, úgy alapszerződést tartalmáról lehet megismerni. Az ellenzék egészen odáig ment, hogy a tartalom határozza meg egész viszonyunkat az alapszerződéshez. Evvel szemben én azt állítom, hog y maga az alapszerződés ténye az elsődleges. Vegyük tekintetbe ugyanis, hogy tökéletes alapszerződés nincs. Más szóval, minden alapszerződésben lehetne találni olyasmit, ami kifogásolható, ami hiányzik. Ennek a tökéletességnélküliségnek pedig nem pusztán a z az oka, hogy tökéletesség egyáltalában nincs is. Az alapszerződés mint nemzetközi dokumentum műfajában keresendő a magyarázat. Először is mindig kérdés marad, hogy a mai szuverenitási feltételek mellett mennyire marad betű a betű, és mennyiben sikerül a nemzetközi szerződést valódi belső joggá változtatni – esetünkben mennyire sikerül az alapszerződés valódi kisebbségvédelemmé változtatni. Itt a reményeknek és a szónak egyaránt van szerepe. Másodszor pedig hangsúlyozni kell, hogy az alapszerződés betartás a folyamat, és folytonos politikai akaratot feltételez. E tekintetben valószínűleg soha nem lesz majd elmondható, hogy az alapszerződés teljesen megvalósult. Ami egyenértékű volna avval, mintha azt állítanánk, hogy az alapszerződés fölöslegessé vált. Parad ox módon tehát, akik azt mondják, hogy tökéletes alapszerződést kellett volna alkotni vagy hogy nem érett meg Románia az alapszerződés komoly és nemes aktusára, azok azt mondják, alapszerződést olyat és akkor lehet kötni, amikor már egyáltalán nincs is szü kség alapszerződésre. Lássuk be, ez a magatartás nem egyéb, mint kelletlenkedés, mégpedig szándékos. Tisztelt Ház! Vajon ha nincs alapszerződés, volnae magyar miniszter Romániában? Az alapszerződés nem kínálte védelmet a magyarokat kormányba bevonó most győztes kormánykoalíciónak, s nem hatástalanítjae a hazaeladással vádaskodó mostani ellenzék handabandázását? Az alapszerződés ugyanis biztosítja a román kormányt arról, hogy az "ötödik hadosztály" teóriája merő fantazmagória. Tisztelt Képviselőtársaim! V aló igaz, az alapszerződés kis lépés előre, de hatalmas lépés a magyarromán kapcsolatok rendezésében. Történelmi jelentőségű változás, mert Románia történetében először teremtődik meg a lehetőség a kisebbségi igények elismerése és az állampolgári lojalitá s harmóniájának megteremtésére. Mert lehete jobb reklámja a romániai magyaroknak, mint hogy a román idegenforgalmi miniszter – aki történetesen magyar – azon munkálkodik, a turisták menjenek minél nagyobb számban az országba, és hozzanak minél több pénzt az országnak. Másfelől pedig a nemzetiség tárca tárca nélküli minisztere kidolgozhatja azt a kisebbségvédelmi koncepciót, melyre többek között a romániai magyarok is oly régóta várnak. Romániában így először nyílik alkalom arra, hogy a politika ördögiesíté se megszűnjék a magyarromán vonatkozásban. Mindennek pedig igen fontos, elengedhetetlen része az alapszerződés, ami a két ország viszonyában éri el ugyanezt.
