Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. GLATZ FERENC, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke:
3912 Akadémia – 1994 óta is törvénybe fektetetten – a magyar tudomány első számú köztestülete. Ott kellett volna – nyilván 1994ben akkor – ezeket a kérdéseket tisztázni, amikor fölhatalmazták erre az Akadémiát, erre a beszámolóra, vagy nem. Én úgy gondolom, hogy az, ami t itt Bretter képviselő úr – akinek különben a rendkívüli aktivitása és pozitív értelmű, előre vivő aktivitása bizottsági üléseken is világossá vált előttem – jól fogalmazott meg, hogy végül is a Magyar Tudományos Akadémia mint autonómia készíti ezt a besz ámolót, de a Magyar Tudományos Akadémia ilyen értelemben, mint köztestület, valóban egy, ha úgy tetszik, új modellt is valósít meg, és valóban el kell döntenie, hogy most már a kormánytól eltávolodva – ahogy ő fogalmazta – nem csúszike be vajon a parlamen t alá, amelynek itt előnyeit és hátrányait is természetesen láthatjuk. Én a magam részéről, ez az egyéni véleményem, mint elnök arra törekszem, hogy mindenképpen az Országgyűlés felé, nem a végrehajtó hatalom felé irányítsam a tudomány hajóját, é s a beszámolási kötelezettségtől kezdve a különböző felhatalmazásokat is az Országgyűléstől szeretnénk megkapni, és nem a végrehajtó hatalomtól. A második megjegyzésem az a tudomány, tudománypolitikával kapcsolatos. 1927ben készítette el a magyar állam az első áttekintését a magyar tudományról gróf Klebelsberg Kunó és Magyary Zoltán közös ösztönzésére, amelynek eredményeként jelent meg a Magyar tudománypolitika című alapvető munka, megfogalmazva az állam kötelezettségeit, megfogalmazva azokat az alapelveke t, amelyeket – a szintén itt lefektetett intézményrendszer finanszírozásában – az állam felvállal. Ez a munka alapvetően 1945ig, illetve 1948ig határozta meg a magyar tudomány működésének az alapelveit. Korszerű munka volt, mert ez a korszak Európában vé gül is az államtudományban való részvételének első megfogalmazási korszaka volt. 1969ben készültek el az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei, amelyek igyekeztek a szovjet rendszer konszolidációs törekvéseihez igazítani tudományos preferenciákat, intézmé nyeket. Nagyon jól tudjuk, hogy ez egyrészt korszerű volt, hiszen az űrkutatás fellendülése idején nem helytelenül fogalmazott meg – függetlenül a rendszertől – preferenciákat, ugyanakkor nagyon jól tudjuk, hogy ezt állandóan újra és újra kellett vizsgálni , mert nem tudta a helyzetet konszolidálni. Én úgy gondolom, hogy ma, 199697ben, amikor – ahogy mondottam – a rendszerváltás szerintem megfordíthatatlanná vált már, itt az ideje, hogy megfogalmazzuk az új nemzetközi környezetben, az új piacgazdaságban és az új politikai rendszerben a magyar tudomány mozgásterét. Ezért tettem én arra javaslatot, hogy készüljön egy ilyen áttekintés, melynek címe lehetne: "A magyar tudomány az ezredfordulón", és tettem arra javaslatot, hogy ezt mi korábban, 1927ben az állam ; 1969ben egy párt; most, 199697ben egy autonómia, a Magyar Tudományos Akadémia készítse elő. Természetesen minden olyan intézmény, MKM, OMFB, Rektori Konferencia, OTKA és a többi részvételével, akik tevékenyek a magyar tudomány területén. Úgy gondolom, hogy azok a kérdéskörök, melyekkel itt most nem kívánok foglalkozni, de amelyek tudományos utánpótlás, finanszírozás, az egész szerkezet, a helyzetkép tudomány megbecsülése és a többi, prioritások címen itt szóba kerültek, végül is egy ilyen áttekintésben kerülhetne megtárgyalásra. És azt tartanám helyesnek a magam részéről – köszönöm, hogy mind az oktatási, tudományos, mind a kulturális és sajtóbizottság ezzel egyetértett – , hogy ez a bizonyos helyzetkép ne a kormány elé kerüljön, ne a kormány legyen a me gbízó ebben az esetben, hanem az Országgyűlés. Szeretnék azért egykét mondattal még itt foglalkozni, a képviselő hölgyeket és urakat erősen foglalkoztató kérdésekről. Tudományos utánpótlás. Tudomásul kell venni: nemcsak az a baj, hogy "elszívják az agyat" , vagy elmennek a fiatalabb kutatóink Münchenbe vagy máshova, jobb laboratóriumi körülmények közé, hiszen a tudomány nemzetköziesedik. Teljes mértékben egyetértek Bauer Tamás képviselő úrral, ha itt lett volna, hallotta volna az én expozémban, milyen erőse n kiemeltem ezt. Itt volt? (Bauer Tamás jelzi, hogy nem volt itt a
