Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RAB KÁROLY (független): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3909 az alrendszere, és természetesen a kettő funkcióját, a két funkciót nem lehet és nem is kívánatos felcserélni. Két dolgot hadd kifogásoljak én is az anyagból. A 2. pont – úgy ahogyan Rab Károly képviselőtársam is mondta – a 2. pontnak a második mondata, amely úgy szól, hogy "Különösen fontos a tudomány szerepe a polgárosulás korában", azt gondolom, hogy nem szabadna, hogy benne maradjon egy ilyen ki fejezés a magyar tudomány helyzetéről szóló országgyűlési határozati javaslatban. A másik, ugyancsak nyelvi, stiláris kifogás a 3. pont első mondatához kötődik, amely úgy szól, hogy "Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a magyar tudományosság vállalkozik . .." Nem a "magyar tudományosság", hanem a "magyar tudomány" vállalkozik vagy kell hogy vállalkozzon valamire. Ezek, azt gondolom, javíthatók, és talán megérdemli a magyar tudomány, hogy nyelvileg egy kicsit pontosabb fogalmakkal fogadjon el egy országgyűlé si határozatot a magyar Országgyűlés. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Rab Károly képviselő úrnak, független képviselő. DR. RAB KÁROLY (független) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Többen említették a válság okára az alulfinanszírozást. Ez jelen van abszolút értelemben, abban, hogy tényleg abszolút értékben kevés a pénz mind az infrastruktúrára, mind akár a bérekre. De jelen van egy relatív alulfinanszírozá s, amely azzal függ össze, hogy azt gondolom, vagy legalábbis fölvetem, hogy Magyarországon az ország méreteihez és nemzeti jövedelméhez még egy jó gazdasági helyzetben is túl széles spektrumú a kutatás. Ezért az egyegy adott kutatóra vagy kutatóhelyre ju tó összeg nem éri el az eredményes kutatáshoz szükséges küszöbértéket. Ez rossz helyzetben még inkább igaz. Ha ez igaz – és én azt gondolom, hogy ez igaz – , akkor eleve rossz lesz a hatékonyság, és az alulfinanszírozás, tehát egy relatív alulfinanszírozott ságról van szó, rossz lesz a hatékonyság. A másik: szó volt az agyelszívásról. Ha egyegy kutatóhelyre keveset tudunk fordítani és túl sok kutatóhely van, ennek természetes következménye, hogyha valaki jobb körülmények között akar kutatni, el fog máshova m enni. Tehát – és itt jön a következménye, hogy miért volna fontos, miért lennének a prioritások fontosak, mert – nem megengedhető, hogy szociálpolitikai szempontból tartsunk föl kutatót, kutatóintézetet. Végre tudomásul kellene venni a prioritások, képzése k, és ebben a politikának és a tudománynak konszenzusra kellene jutnia ... És egyetlen adatot, ha valaki megnézte, és gondolom, sokan megnézték az anyagot, ott vannak pályázati pénzek, és ott van, hogy hányan nyerték el. Kijön nagyon sok esetben, hogy 100200 ezer forintot nyertek. Teljesen alkalmatlan egy ilyen összeg arra, hogy komoly kutatást lehessen folytatni, még akkor is, hogyha ezt a pénzt több forrásból, tehát kéthárom forrásból nyeri, vagy plusz pénzeket hozzá. Tehát azt gondolom, hogy itt egy re latív alulfinanszírozásról is van szó. Még egyetlenegy dolgot szeretnék megemlíteni, ez pedig az állam szerepe. Az állam szerepe azokban az országokban nagy, tehát a többcsatornás finanszírozásnál, ahol nagyvállalatok vannak (Az elnö k pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), és ott ezek a vállalatok többet fizetnek be. Magyarországon nemcsak a gazdasági helyzet romlása miatt csökken a nem állami szerep, hanem azért, mert a kisvállalkozások a világon mindenhol keve set fizetnek be. Ezért azt gondolom, hogy a jövőben Magyarországon nemigen fog ez a helyzet változni, még egy jobb helyzetben sem. Köszönöm, elnök asszony. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
