Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF):
3890 megállapítással, hogy a tudomány időnként tévutakon fejlődik , és nagyon nehéz megvonni azt a határvonalat, hogy hol van a különbség igazán a tudományok és az áltudományok között. De egy példa talán megvilágítja azt, hogy ez a különbség azért mindig megvolt. Gondolom, mindnyájan tudják azt, hogy Kepler rendkívül sze rette az asztrológiát. Nem teljesen úgy van a történet, ahogy ez az Ember tragédiájában le van írva, tehát ő nem kényszerből csinált horoszkópokat Rudolf udvarában, hanem ő maga is szerette ezt. Ettől függetlenül azért Kepler nem azért nagy, mert jó horosz kópokat készített, hanem valami egészen másért. És én ezt az egészen mást tekintem tudománynak, és amiért nem lett Kepler igazán nagy, azt nevezem az áltudománynak. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak Kétperces hozzász ólásra megadom a szót Varga László képviselő úrnak, KDNP. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt Rott Nándor képviselőtársam megemlített egy nevet és kötelességem erre reflektálni. Moór Gyula valamikori országgyűlési képviselő, jogfilozófus nem '46ban, hanem 1947ben lett választott tagja az Országgyűlésnek. Itt ült valahol előttünk, és azért hívom csak erre fel a figyelmet, hogy ő mondta el talán annak az időszaknak a legnagyobb beszédét, hiszen magyar Cicerónak is neveztük, és amikor azt a mondatot kiejtette, hogy: "Abban az időben a magyar nemzet függetlenségének, fejlődésének, a magyar nép akaratának legnagyobb akadályozója", akkor átmutatott a másik oldalra, és azt mondta: "a Magyar Kommunista Párt". Erre olyan botrány tört ki, ami se előtte, se azóta, azt hiszem, a magyar parlament életében nem történt meg. Példamutató, bátor, okos magatartása, azt hiszem, mindenkinek iránymutató lehet. A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye elhangzott, én magam részéről a rendelkezésre áll ó nagyon rövid időben annyit mondanék, hogy öröm az, hogy ide beköltözött a politikai szócsaták és viták területére – sőt, hatalmi harcoknak a küzdőterére – végre a tudomány egy arra nagyon szakavatott ember, a Glatz Ferenc elnök úrnak a javaslata és beszá molója során. Ebből a szóbeli előadásából csupán egyet emelek ki: igen, megtörtént 1990ben a politikai rendszerváltozás a szabad választással. De nem történt meg az emberek agyában, érzelmében és gondolatában – ez a változás még nem zajlott le. Erre még i dő kell és épp azért szükséges, hogy a politikai vitánk során olyan kérdésekről is vitatkozzunk, ami – Glatz Ferenc szavaival – a kölcsönös igazodás területén talán közelebb kerülünk egymáshoz. (12.10) Ezt a kormány részéről nem tapasztaljuk, mert bármenn yire igyekezne – akár a tudomány, akár más terén – az ellenzék javaslatot adni, elzárkózás van. Én azt hiszem, hogy ezek a javaslatok és ezek az elhangzott beszédek alkalmat adnak arra (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a hozzászólási idő lejártát.), ho gy – befejezem, elnök úr, még lesz rá szavam – igen, a szociális kérdések megoldása fontos, mert talpra állhatunk, de a tudománynak a támogatásával felemelkedhetünk. És erre szükség van. Köszönöm. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztel t Országgyűlés! Megadom a szót Takács Péter képviselő úrnak, MDF. DR. TAKÁCS PÉTER (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most, amikor a politika és a tudomány legmagasabb rangú autonóm testülete folytatja a párbeszédet egymással, meg kell állapítanom, nem sok új van a nap alatt. Állításom bizonyítására két dátumot idéznék. 1825, 1990'96. Az ipari forradalom, technikai forradalom éppolyan kihívás elé állította a magyar társadalmat 1825 táján, mint amilyen kihívás elé állítja 1990'96 körül a tudományos és informat ikai forradalom a magyar társadalmat. Akkor is válaszolni kellett: Európával együtt adjuke meg a válaszokat azokra a társadalmat átstrukturalizáló, tulajdonviszonyokat megváltoztató, jogi struktúrát, intézményhálózatot megújító kérdésekre, amit a
