Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VEÉR MIKLÓS (MSZP):
378 mindenképpen segíti. A KDNP mindezekért szavazatával támogatni fogja az előttünk fekvő törvényja vaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Kovács Kálmán felszólalását. Kétperces reagálásra megadom a szót Körösfői László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Csak annyit szeretnék hozzáfűzni Kovács Kálmán képviselő úr felszólalásához, hogy bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy a támogatásnál a munkaerő- és fejlesztőképző központ csak a szakképzési törvény 53. § (1) bekezdésének e) pontja alapján része sülhet támogatásban, ami pedig azt mondja ki, hogy a szakképzőiskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót Veér Miklós képvi selő úrnak, Magyar Szocialista Párt. VEÉR MIKLÓS (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Alelnök Asszony! Képviselőtársaim! A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatról a foglalkoztatási és a munkaügyi bizottsá g nevében, annak előadójaként ma már egyszer megszólaltam. Engedjék meg, hogy még néhány gondolattal hozzájáruljak a vitához. A szakképzési hozzájárulás célja az, hogy az állami szerepvállalás mellett a gazdálkodó szervezetek közreműködését is intézményesí tsük. Az 1988. évi XXIII. törvény jelenlegi újszerű szabályozása a piacgazdasági követelményeknek való hatékonyabb megfelelését szolgálja. 1967től kapcsolódom különböző szinteken a szakképzéshez, tanárként, igazgatóhelyettesként, igazgatóként - és egy kic sit a megyei irányítás közreműködőjeként is. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a szakképzési hozzájárulás révén létrejött pénzügyi alap - korábban Szakmunkásképzési Alap vagy Szakképzési Alap - most már negyedszázada eredményesen segítette a középfo kú szakképzést. Különösen jelentős szerepet töltött be az 1990es évek első felében zajló átalakulási folyamatok során. Keszthelyen, választókörzetem középpontjában, központjában az ipari, vendéglátóipari és élelmiszergazdasági szakképzésben a korábban meg határozó szerepet játszó gazdálkodó szervezetek többsége szinte kivonult a gyakorlati oktatásból. Még ma is sok esetben a képzésben érdekelt iskolák nagy erőfeszítéseinek eredményeként, a szakképzési támogatások célszerű felhasználásával biztosítják a váro s és térségének az említett szakmákban a szakmunkás és középfokú szakember utánpótlását. (18.20) Megjegyzésként engedjék meg, hogy megemlítsem, hogy ebben a városban, a most kettőszázadik tanévét a napokban megkezdő agráregyetem elődjében, a Keszthelyi Geo rgikonban már az 1800as évek elején fellelhető volt a szervezett szakképzés, nemcsak a mezőgazdasághoz kötődő szakmákban, hanem építészinasok képzésében is. A szakképzés sajátos problémája még ma is, hogy a képző intézmények közvetlenül az önkormányzatok fenntartása, irányítása alatt állnak, holott azoknak a munkaerőpiaci és gazdasági érdekeltsége, közvetett informáltságuk sok esetben hiányos. Területi szinten javítandó a szakképzés irányítása, az ennek megfelelő érdekegyeztetés megteremtése. A kormány 1 996. évi határozata a szakképzés távlati fejlesztési programjáról helyes irányokat határozott meg. Ennek a programnak a része a szakképzési hozzájárulás rendszerének mostani korszerűsítése, a szakképzés fejlesztésének biztosítása érdekében. A finanszírozás három fő forrásból táplálkozik, a központi állami támogatás, az önkormányzati hozzájárulás és a jelenlegi törvényjavaslatban szereplő támogatási forma, a gazdasági szervezetek által biztosított szakképzési hozzájárulás.
