Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 2 (232. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - RÓZSA EDIT (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - RÓZSA EDIT (SZDSZ):
3622 Alaptalannak é s túlzónak tartjuk a támogatóknak azt az érvét, hogy így a költségvetés kialakításának a munkáját átveszi az összes adózó valamilyen mértékben. Ez nem csak az összeg mértéke miatt lehetetlen, hanem szemléletileg sem igazolható, hiszen a költségvetés éppen a közösséget szolgáló minden intézmény kiegyensúlyozott fenntartására törekszik, míg a személyi jövedelemadójának egy százalékáról rendelkező állampolgár kizáró jellegű, vagyvagy döntést kell hozzon. A törvényjavaslatot tehát technikailag elhibázottnak, r ossznak, tartalmilag pedig megosztottságot és további vitákat provokálónak ítéljük meg, és ezért nem támogatjuk. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaim nak adom meg a szót. Először Rózsa Edit képviselő asszonynak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Kérem képviselő asszony, hogy fáradjon ki az emelvényhez, az előre írásban jelentkezett felszólalásokra itt kerül sor. A képviselő asszony felszólalását követi majd ... RÓZSA EDIT (SZDSZ) : Ha választhatnék, a helyemen mondanám el a hozzászólásomat az idő kímélése miatt. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : De az idő kímélése képviselő asszony, kérem, fáradjon ki a pulpitusra. Ez a megállapodás, ez a kialakult rend. R ózsa Edit képviselő asszony felszólalását Torgyán József képviselő úr felszólalása követi. Őt követi majd Csizmár Gábor, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót Rózsa Edit képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. RÓZSA EDIT (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslatnak kezdtük el az általános vitáját, amelyről az elmúlt napokban, hetekben élénk vita bontakozott ki. Élénk vita látszik kibontakozni a tekin tetben is sajnálatos módon, hogy miről is szól ez az egy százalék. Most, amikor az Országgyűlés nagyon fontos törvények meghozatala előtt áll, amikor szociálpolitikai kérdésekben kell fontos törvényeket hoznunk, mit foglalkozunk mi azzal, hogy a személyi j övedelemadó egy százalékával az állampolgárok szabadon rendelkezhessenek, mit jelent a személyi jövedelemadó egy százaléka. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem így kell megközelítenünk, hanem abból a szempontból, hogy ez a törvényjavaslat az a cél, hogy a z állampolgárok az általuk befizetett adójuk egy százalékával szabadon rendelkezzenek, az nem másról szól, mint arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy személyesen működhetnek közre abban, hogy milyen közérdekű, közcélú tevékenységeket támogatnak, melyek az ok az általuk preferált, kiemelten támogatott célok, amelyeknek a támogatásában személyesen akarnak közreműködni, amelynek a támogatásáról személyesen, szabadon akarnak dönteni, amelyeknek a felhasználásában közvetlen befolyás, közvetlen kontrolllehetőség et kívánnak érvényesíteni. Ha így közelítjük meg, és én azt gondolom akkor, amikor az Országgyűlés 1995. decemberében arról döntött, hogy erről az Országgyűlésnek törvényt kell hoznia, és arra kötelezte a kormányt, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot 1996. évben nyújtsa be az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy 1997ben erről az állampolgárok már valóban dönthessenek, nem mást tűztünk ki célul mint azt, hogy igenis fontos lépés ez a javaslat a polgári társadalom megerősödése szempontjából, igenis fon tos kérdés ez a javaslat, igenis fontos cél az, hogy a civil szektor, a nonprofit szektor függetlenedjen az állami újraelosztástól, hogy ne a költségvetés, ne az Országgyűlés, ne mások különböző ismeretlen vagy kevésbé ismert szempontok alapján döntsenek a nonprofit szektor
