Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 2 (232. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3618 fél kilencig, azaz 20.30 percig, illetve e körüli időig foly tatjuk. Addig elhangzik az expozé, a bizottsági vélemények és azok a felszólalások, amelyek ebben az időkeretbe beleférnek. Ebben az időben, tehát fél kilenckor elnapoljuk a törvényjavaslat általános vitáját és holnap este, a napirendi pontok utolsó helyén folytatjuk ezt a vitát. Tehát akik ma nem kapnak szót ebben a vitában, azok holnap este mondhatják el véleményüket. A módosító indítványok benyújtására szerda 12.00 óráig kerülhet sor. A személyi jövedelemadó meghatározot t részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Most tehát soron következik a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szer inti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/3486os számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3486/3., 4., 9. és 10es számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Akar bocsánat Akar László pénzügyminisztériumi államtitkárnak, a napirendi pont előadójának. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 45. §á nak rendelkezése elvi lehetőséget biztosít arra, hogy az adófizető állampolgár az összevont adóalapja után befizetett adójának egy százalékáról, külön törvényben meghatározott módon, szabadon rendelkezzék. Erre a külön törvényre vonatkozó javaslatot terjes ztette elő a kormány, amely elfogadása esetén már az 1996. évi jövedelem utáni adóról történő rendelkezést biztosítaná a '97 elején esedékes adóbevallások, illetőleg azt helyettesítő munkáltatói elszámolások során. A törvényjavaslat szerint a kedvezményezh etők körébe tartoznak: egyes országos jelentőségű kulturális intézmények, közgyűjtemények, a Magyar Tudományos Akadémia, az alapprogramok s az elkülönített állami pénzalapok. Az említettek részéről csupán igénybejelentést szükséges tenni a kedvezményi list ához való felvételhez. Kedvezményezhetők továbbá azok a társadalmi szervezetek és alapítványok, amelyek már legalább 3 éve működnek s az elmúlt 3 év valamelyikében a parlamenttől címzetten költségvetési támogatásban részesültek. E körből azok pályázhatnak a kedvezményi listára való felvételre, akik egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási és más közcélú tevékenységet folytatnak. A közcélú tevékenységi kör egyébként majdnem azonos a személyi jövedelemadóban adókedvezményre jogosító alapítványi tevékenys égi körrel. A közcélú tevékenységet végző közalapítványok szintén pályázhatnak, náluk azonban a tevékenységen túlmenően más feltételt nem tartalmaz a javaslat. A kedvezményezhetők körének kijelölésénél a kormányt a következő elvi és gyakorlati szempontok v ezérelték. Ez a jogintézmény előzmény nélküli a hazai jogrendszerben, ezért működési tapasztalatok hiányában az első évben azok legyenek kedvezményezhetők, akik közcélú tevékenysége eleve vitán felül áll vagy korábbi parlamenti döntés ezt már elismerte. A tudatosan szűkre szabott kedvezményezhető kör kizárja az adományok szétaprózódását, minimalizálja a visszaélési lehetőséget, viszont lehetővé teszi az országos jelentőségű területek valóságosan érzékelhető plusz támogatását.
