Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
3548 koncepció szerint az Országgyűlés választja. Ez éppen olyan – véleményem szerint – abszurd helyzet, mintha azt szövegeznénk bele, hogyha a kormány alkotmánysértést követett el, akkor az Alkotmánybíróság tegye meg a felelősségre vonást. De nem teh etné meg, nem teheti meg, hiszen a kormányt az Országgyűlést választja. Sokkal másabb, és súlyosabbnak veszem a következőt. Mégpedig azt, hogy szabályozni kell az alkotmányban a köztársasági elnök jogi felelősségét, ha az elnök alkotmány- vagy törvénysérté st követ el, itt már az Országgyűlés kezdeményezheti a felelősségre vonást az Alkotmánybíróságnál. De végeredményben a felelősségre vonást az Alkotmánybíróság teszi. Én úgy vetem fel a kérdést, hogy mennyiben etikus olyan tekintetben a köztársasági elnökné l ezt a megállapítást tenni, ha a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem a köztársasági elnök követi az alkotmánysértést, a törvénysértést, a határozatok sértését és sorolhatnám tovább, hanem a gyakorlat azt bizonyítja, hogy mindezt a kormány és a miniszterek teszik. Akkor, kérdezem, hol van az a felelősségre vonás, amit ezzel párhuzamban etikusnak tartanánk? Mert azért fogadják el, tisztelt képviselőtársaim, hogy felelősségről komolyan nem beszélhetünk, ha nincs meg a felelősségre vonás lehetősége! Nekem semmi t nem mond az, hogy a miniszterelnök politikai felelősséget vállal. Semmit nem mond. Esetleg minősítem a politikai etikáját, de mást nem mond. És ezért nem tudom kezelni azt sem – bár ezzel nem akarok részletesen foglalkozni – ami a IV. fejezet 2. pont (4) bekezdésében van, olvasom: "A kormány többi tagja is felelős az Országgyűlésnek, de ellenük bizalmatlansági indítvány nem nyújtható be." Ez semmi, ez egy fikció. Ezzel nem mondtunk semmit, mert hiába felelős az Országgyűlésnek – és itt nem is azt vitatom én, hogy vonjuk vissza a bizalmatlansági indítványt, vegyük ki belőle – , de igenis azt a lehetőséget, hogyha elkövették a cselekményt, akkor a felelősségre vonást meg kell tenni. Most az teljesen mindegy, hogy ki fogja megtenni. Tudom, hogy ilyenkor mindig azt mondják, hogy kérem, a demokratikus jogállamokban van egy politikai etikum, ami arra kötelezi a minisztert, hogy felálljon, és a többi, és a többi. Igen, csak az a helyzet, hogy ennek még egyelőre nem látom a bekövetkeztét Magyarországon, és ezért kel l nekünk – ha már egyszer alkotmányt készítünk – ezt a lehetőséget megteremteni. A másik problémakör: a határőrség rendeltetését és alapfeladatát jó lenne tisztázni, mert ebben a koncepcióban bizonybizony nagyon ellentmondásos helyzet alakult ki. Mert ami kor én azt olvasom, hogy "A határőrség..." – ez a VII. fejezetben van – "A határőrség feladata a határőrizet, a határforgalom ellenőrzése és a határrendészet", akkor én ezt tudom, hogy rendeltetése rendészeti feladat végzése. Alapfeladata, amit felolvastam . Még ez a fejezet meghatározza azt is, hogy ezt a szolgálatot a kormány irányítja. Azonban már el kell gondolkodnom, amikor szintén e fejezetnek a 2. pontját olvasom, hogy "A Magyar Honvédség és a Határőrség egységei a hatályos nemzetközi szerződésen alap uló hadgyakorlat ..." stb. "...csak az Országgyűlés hozzájárulásával léphetik át az államhatárt." Vagy amikor azt olvasom – ez a III. fejezet 2. pont (2) bekezdés b) aa) alpontja, hogy "Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megerősítése, amely" – és ez a b) aa) pont ezt tartalmazza – "a hadiállapot és a békekötés kérdését a magyar honvédség és a határőrség harci cselekmények céljából való alkalmazását ... és a többi ... érinti." Hát azért azt tudomá sul kell venni, hogy rendészeti szerveket nem szoktak elvinni harci cselekményekre! Ez valamikor megtörtént 1944ben, ha jól emlékszem, a rendőrséggel, Jaross belügyminiszterrel, mivel akkor már kevés katonaság volt, a rendőrséget átirányította a hadseregh ez. De ha én ezt így fogom komolyan, hogy harci cselekményekre lehet felhasználni, akkor kérem, egy: újra visszatértünk a fegyveres erőkhöz, azaz azt jelenti, hogy a fegyveres erők másik komponensét képezi; kettő: akkor nem irányíthatja a kormány, mert tud omásul kell venni, hogy kormány fegyveres erőt nem irányíthat. Csak annyit irányíthat belőle, amennyit az Országgyűlés az ő jogosultságából átad. Tehát ez az ellentmondás. Ezt fel kell oldani. És most már végre el kell dönteni, hogy a fegyveres erők részek ént kezeljüke a határőrséget vagy pedig rendészeti szervként, mert akkor mindjárt más lesz az irányítás kérdése, mindjárt más lesz az alkalmazás kérdése is.
