Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
3549 A következő problémakör: tisztázni kellene végre a magyar honvédség feladatát, illetve tisztázni k ellene azt, hogy ki felelős az ország belrendjéért, és kinek kell ezt a belrendet megteremteni. Ugyanis a VII. fejezetben a következőt lehet olvasni, az 1. pont (2) bekezdése: "A Magyar Honvédség alapvető feladata a haza katonai védelme." És hozzá kell ten nem: semmi más feladata nem lehet, amit fegyverrel kell megoldani, semmi más feladata nem lehet. Ezért érthetetlen, ahogy folytatódik: “Alapvető feladatán túl – a rendkívül helyzetekre irányadó szabályok szerint – közreműködik az alkotmányos rend megdöntés ére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények ... fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekményes elhárításában..." és a többi, és a többi. Ha valaki ebben az országban össze tud szedni vagy összesze d egy szakasz fegyverest, akikkel akciót akar végrehajtani, akkor a következő kérdést kell feltenni: hol van, hol vannak a nemzetbiztonsági szervek? Hol van a rendőrség? Mert ha ez megtörténik, akkor mind a két szervezetet fel kell oszlatni, mert egyszerűe n a rendeltetésszerű feladatának nem tesz eleget. Tehát egyszerűen képtelenség, mert ez a pártállami alkotmányból sorozatosan végigvonul az alkotmányon, ezt újra bent hagyjuk. Nincs ilyen. Kérem, mi alkotmányos demokráciában élünk. (15.10) Négyévenként vál asztások vannak. Négy évig tűrni kell egy népnek azt, amit választott vagy akiket választott, és utána lehetőség van a leváltására. Nincs és egész biztos, hogy nincs is olyan dolog, hacsak nem éppen a honvédség vagy a fegyveres szerv követi ezt el, de akko r egy teljesen más helyzet alakul ki. Tehát az teljesen indokolatlan, hogy olyan fegyveresek, akik nem ezekhez a fegyveresekhez tartoznak vagy a honvédséghez tartoznak, azok itt az alkotmányos rend megdöntésére fegyverrel úgy szövetkeznek, és össze tudnak állítani fegyveres alakulatot, hogy ezt a nemzetbiztonsági szervek és a rendőrség ne tudja érzékelni. Persze, előfordulhat olyan, hogy olyan helyzet alakul ki, hogy akadályozzák az alkotmányos viszonyok közötti választásokat. Akkor pedig, kérem szépen, épp en a Magyar Honvédségnek vagy a fegyveres szervnek a feladata, hogy azokat eltávolítsa akár fegyveres erővel is, akik az alkotmányos rendet megakadályozzák, vagy ennek a működését. És ez legyen kormány, vagy bárki más, parlament, akkor nekik az a feladatuk igenis, hogy akár a parlamentet, akár pedig a kormányt hogyha az indokolatlanul akadályozza a választások végzését, hogy ezt megtegye. A következő rész, és ezzel én be is fejezem. Itt azért válaszolnék azoknak, akik a honvédelmi bizottság felvetését úgy t artják, mintha az egy teljesen légből kapott valami volna, és nem lenne indokolható. Én ebbe részletesen nem megyek bele, mert ez hosszú időben telne, de azért példaképpen, hogy mennyire értelmetlen szöveget tettek bele, azt azért ismertetem. Ez az Ötödik rész, rendkívüli helyzet, az 1. pontnak a (2) bekezdése. "A védelmi helyzeten belül megkülönböztetendő: a) a megelőző védelmi helyzet, amely idegen hatalom részéről megnyilvánuló súlyos fenyegetettség, továbbá külső fegyveres csoport váratlan betörése eset én áll elő." Ha tíz embernek fölteszik a kérdést azt, hogy mondja meg, mi az a súlyos fenyegetettség, állítom, hogy húszféle választ ad. Különösen hogyha laikus, és nem is tudja, hogy miről lehet szó. Mert a fenyegetettség csak így megfogalmazandó, azt, ké rem, nem lehet ilyen súlyos helyzetre vonatkoztatni. Mert igen, a fenyegetettséget pontosan meg lehet határozni. És ez a fenyegetettség nem más, mint amikor az az ország, amely részéről minket fenyegetettség fenyeget, megkezdi a támadó hadművelethez az erő k csoportosítását. Ez az egyedi fenyegetettség. Ugyanis nem lehet casus belli az, hogy – tegyük föl – lezárja a határt. Nem lehet az, hogy visszahívja a nagykövetét. Nem lehet az, hogy – tegyük föl – kitelepíti a határ menti lakosságot. Ez még nem casus be lli, tehát nem is fenyegetettség. Még egyszer hangsúlyozom, ennek megvan a pontos meghatározása, hogy mi az a fenyegetettség. És a másik, a külső fegyveres csoport váratlan betörése. Kérem, egy egyszeri esetet nem lehet általánosítani. Márpedig ebben az év században csak egyszeri eset történt, ez is Magyarországon. De
