Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
3529 megnyilvánulása gyakorlatilag nem tud érvényesülni. A bizottság sokat rágódott azon, hogy hogyan lehetne mégis érvényesíteni a miniszteri felelősséget úgy, hogy ez nem érvényesülhet, de aztán végül is nem tudtunk semmire jutni vele, a problémával. Egyszerűen el kell fogadni azt a rendszert, hogyha Magyarországon a német konstruktív bizalmatlansági indítvány rendszerét vezetjük be , akkor abból az következik, hogy a miniszterek – bár elvileg felelősek természetesen a parlamentnek – , de gyakorlatban nem felelősek, mert csak a miniszterelnök az, aki politikai felelősséggel tartozik. Ezt tudomásul kell venni, ebből a rendszerből ez fak ad. Az én véleményem szerint a konstruktív bizalmatlansági indítvány rendszere egy dologra jó: hogy bebetonozza a kormányt, semmi másra. Erre biztos, hogy jó. (13.30) Hisz ha megnézzük három országban, ahol alkalmazzák ezt a rendszert, Spanyolországban, Né metországban és Magyarországon, 1982ben Németországban volt egy példa rá, hogy meg tudtak buktatni egy kormányt, azon kívül ez nem sikerült. Tehát ez rendkívül jó rögzítési pont, de nem feltétlenül előnyös ez a rendszer, hisz ha mondjuk, a társadalomban o lyan változások vannak, amelyek indokolttá teszik egy kormánynak a bukását, akkor egy ilyen rendkívül bebetonozott alkotmányos rendszer nem biztos, hogy jót tesz neki, de a Fidesz elfogadta a többi pártnak a döntését, mert a másik öt párt ezt támogatta, és nem kívántunk ez ellen menni. Ha ezt a többiek úgy ítélték meg, hogy ez a legjobb Magyarországnak, ám legyen. A kormány kinevezésével azonban feltétlenül a jelenlegi rendszeren változtatni kell. A jelenlegi rendszer szerint a köztársasági elnök megbízást ad valakinek kormányalakításra. Az alkotmányban nem rögzített, hogy kinek és hogyan kell megbízást adnia. Ez önmagában még nem baj, mert ezt kialakíthatja a gyakorlat, csak sajnos, Magyarországon még nagy gyakorlat nincs benne. Ha megkapta a megbízást a mi niszterelnök, 40 napon belül bizalmat kell kapnia a parlamentben, ugyanis hogyha ő vagy később a parlament által megválasztott más jelölt nem kapja meg a többséget, abban az esetben a köztársasági elnök 40 nap után feloszlathatja a parlamentet. Itt azonban elég sok lyuk van a jelenlegi alkotmányos szabályozásban. Ezt mindenképpen pontosítani kell, hogy kinek, mikor, hogyan és milyen jogosítványai vannak, ki és mikor, hogyan jelölhet, mert elvileg az is előfordulhat, hogy a köztársasági elnök megbízza a legk isebb pártot kormányalakításra, akinek semmi esélye nincs a kormányalakításra, aki 40 napig nem akar kormányt alakítani – vagy nem sikerült a kormányalakítása – a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet. Ez benne van a jelenlegi rendszerben, tehát ezt jobban kell szabályozni. Mondjuk, a németek például úgy szabályozzák a rendszert, hogy a szövetségi elnök, a kancellár első kijelölése után, amennyiben az nem kapott abszolút többséget a parlamentben, akkor utána a parlament választhat miniszterelnököt , és amennyiben ez 14 napon belül nem sikerül, akkor a szövetségi elnök egy utolsó választásra hívja fel a parlamentet. Amennyiben valakinek mégis akkor sikerül megszereznie az abszolút többséget, akkor az a személy lesz a kancellár, és ezt kinevezi a szöv etségi elnök. Amennyiben azonban nem sikerült ezt senkinek sem megszereznie, csak valaki relatív többséget tudott kapni, akkor a szövetségi elnök eldöntheti azt, hogy ezt a személyt megbízzae kormányalakítással, ha úgy látja, hogy egy kisebbségi kormány m egalakítására és annak fennmaradására van esély; vagy pedig eldöntheti azt, hogy feloszlatja a megválasztott parlamentet és új választásokat ír ki. Valami hasonló megoldásra lenne szükség Magyarországon is. A bírósági rendszerről röviden annyit: a FideszM agyar Polgári Párt egyetért azzal, hogy négyszintű igazságszolgáltatási rendszer legyen Magyarországon, négyszintű bírósági rendszer legyen Magyarországon. Tehát mint a helyi bíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a legfelsőbb bíróságok rendszere épüljön ki. Ez azonban nem függ – a megítélésem szerint – teljes mértékben össze azzal, hogy a fellebbezési rendszer automatikusan egyfokozatú vagy kétfokozatú rendszer lehet. Négyfokozatú bíróság mellett is lehet egyfokozatú, akár kétfokozatú fellebbezési rendsz ert is kialakítani.
