Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3530 A rendkívüli helyzetekkel utoljára az alkotmánykoncepcióban. Ez az a pont, ahol egész alapvető változás van az új alkotmánnyal összefüggésben a régi alkotmánnyal kapcsolatban. A régi alkotmány egy meglehetősen bonyolult rendszert írt le , és azt hiszem, hogy örülhetünk – több okból is örülhetünk – annak, hogy nem került alkalmazásra a rendkívüli helyzet Magyarországon. Az elsőt mindenki értette, gondolom; de a második az, ami az alkotmányos bonyolultságból fakad, hogy van egyszer egy honv édelmi tanács, lehet a parlament honvédelmi bizottsága, a kormányzatnak jogköre, a köztársasági elnöknek jogköre, az Országgyűlésnek speciális jogkörei. Egy teljesen bonyolult viszonyrendszer, amit – megítélésem szerint – nehezen lehetett volna alkalmazni. Az új rendszer, amiben sikerült megállapodni az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén, egy sokkal áttekinthetőbb és jobban alkalmazható, egyszerűbb rendszer a rendkívüli állapotok kezelésére. Ez pedig az, hogy a különböző szervek helyett egy olyan honvéde lmi tanácsot hozna létre a parlament, amely nem akkor alakul meg, amikor maga a rendkívüli helyzet bekövetkezik, hanem a parlament megalakulása után – hasonlóan a bizottságaihoz – létrehozza a honvédelmi tanácsot, és ez a honvédelmi tanács ez folyamatosan képben van abból a szempontból, hogy tudja, hogy mit kell akkor tennie, hogyha esetlegesen rendkívüli állapot áll elő Magyarországon, s képes ilyen helyzetekben döntéseket hozni. Megvan az a lehetősége ennek a honvédelmi tanácsnak, hogy abban az esetben, a mennyiben a parlament nem tud ülésezni, akkor a parlament szinte összes jogosítványát gyakorolhassa – kivéve néhányat, például nem választhat köztársasági elnököt vagy az alkotmányt nem módosíthatja és a többi, de gyakorolhatja a parlament jogosítványait – , amennyiben azonban egy elhúzódó válsághelyzet van például, ahol a parlament ülésezni tud, akkor természetesen a rendkívüli állapotok kérdéskörében a honvédelmi tanács illetékes, egyéb kérdésekben azonban a parlament ugyanúgy dönthet, mint egy nem rendkív üli helyzetben. Véleményünk szerint ez a modell egy sokkal egyszerűbb, sokkal tisztább és jobb megoldás, mint amit a jelenlegi alkotmány leszögez. Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy annyit mondjak: ezt a koncepciót a FideszMagyar Po lgári Párt támogatja. A mi véleményünk szerint ez a koncepció – néhány pont kivételével – megfelelően kiérleltnek tekinthető. Néhány pontot a normaszövegnél még lehet pontosítani, lehet javítani, ezért a FideszMagyar Polgári Párt ezt a koncepciót mindenké ppen meg fogja szavazni itt a parlamentben, és ezt támogattuk a bizottsági ülésen is természetesen. Azonban – ezt, befejezésül mindenképpen előre kell hogy mondjam, hogy – azokban a pontokban, amiket ezt beszédemben jeleztem is, mint például a választójogi rendszer, azt elvárjuk a normaszöveg megalkotásánál, hogy ott lényegesen pontosabb szöveg kerüljön megfogalmazásra, és több dologról beszéljünk, több garanciát építsünk be magába az alkotmányba. Legyen az bármilyen választási rendszer, annak az elemeit lé nyegesen rögzíteni kell. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, független képviselő. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Trombitás Zoltán képviselőtársunk terjedelmes felszólalása nagyon sok olyan kérdést, gondolatot vet fel, amivel itt – úgy gondolom – kell és érdemes foglalkozni. Annak jelzése mellett, hogy én nagyon sok elha ngzott gondolattal egyetértek, itt most a különböző problémák közül egyet ragadnék ki e kétperces felszólalás lehetősége ügyén, és – tulajdonképpen egyetértve Trombitás Zoltán gondolatmenetének irányával – szeretném egy további észrevétellel a gondolatot b ővíteni. Több minden mellett Trombitás Zoltán a választójogi kérdéseket, a választási rendszer és a választások kérdésével kapcsolatos szabályozatlanság kibontatlanságát teszi szóvá, amit magam is a saját felszólalásomban a legutóbbi alkalommal megemlített em. Valóban fontos, hogyha és amennyiben lehetséges, a választási rendszerre vonatkozó legalapvetőbb szabályok az alkotmányba
