Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevőszék alelnöke:
3473 nyugdíjreform ügyeihez állunk, ugye a kormány még a szünet előtt be fogja nyújtani az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatokat. Tehát ny ilván ezt a Ház majd februárban el fogja tudni kezdeni tárgyalni, és a – remélhetőleg – elfogadásra kerülő törvényjavaslatok figyelembevételével, alapulvételével '98ban már valóban ezeket tükröző, tényleg reformértékű költségvetést lehet kidolgozni. Hason lóképpen készülnek az egészségügyi reformmal összefüggő törvényjavaslatok. Gondolom, hogy ezek is a Tisztelt Ház napirendjén lesznek a jövő év első felében. A járulékreform tekintetében itt is szeretném megerősíteni, hogy amit a tisztelt Ház elfogadott ebb en a hónapban, azt ugyan fontos lépésnek tekintjük, a jó irányba tett lépésnek tekintjük, de semmiképpen nem egy komplett járulékreformnak gondoljuk. Tehát nagyon valószínű, hogy abba az irányba, amilyen irányba ezek a lépések elindultak, majd még további korrekciós, illetve reformértékű lépéseket kell tenni, már csak azért is, hiszen a járulékok változtatása nem szakítható el magától az egyes részrendszereknek a változtatásától. Tehát például a nyugdíjreform nyilván magával hozza, hogy a nyugdíjakhoz kapcs olódó járulékok rendszerének is másképpen kell alakulnia. Tehát összességében azt szeretném csak aláhúzni, hogy az államháztartási reformnak a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyeit tekintve nem ez az a költségvetés, aminek a keretében igazán döntéseke t kezdeményeznénk; kétségkívül bizonyos pozitív lépések itt is megjelennek, tehát például a járulékoknál bekövetkezett változtatások, vagy a kórházi kapacitások leépítésének, szűkítésének hatásai, vagy azok a hatások is, amelyek a szintén párhuzamosan tárg yalt államháztartási törvény kapcsán elfogadásra kerülő rendelkezésekből fakadnak, tehát nevezetesen a kincstári típusú finanszírozás bevezetése ezeken a területeken is. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindezek előrebocsátásával kérem, hogy a parlament vi tassa meg a benyújtott törvényjavaslatot. Természetesen a dolog jellegéből adódóan számtalan módosító javaslat fog születni. Ezek szükségességére már én is utaltam az előzőekben, és őszintén remélem, hogy a módosító javaslatok átvezetésével sikerül egy oly an költségvetést, illetve mindkét alapra vonatkozó költségvetést elfogadni még ebben az évben, ami erről az oldalról mindenképpen egy pozitív változást jelenthet az egész szféra számára; nevezetesen abból a szempontból mindenképpen, hogy január 1jén érvén yes, a parlament által elfogadott költségvetéssel rendelkezhetnek, ami nyilván egy nagyobb kiszámíthatóságot, egy kedvezőbb gazdálkodási feltételt jelent mindenki számára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) (8.50) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönö m szépen. Megadom a szót Sándor István úrnak, az Állami Számvevőszék alelnökének, aki az Állami Számvevőszék írásbeli véleményét kívánja kiegészíteni. SÁNDOR ISTVÁN , az Állami Számvevőszék alelnöke : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyű lés! Az Állami Számvevőszék elkészítette és benyújtotta véleményét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről. A törvényjavaslat októberi benyújtása után van esély arra, hogy a társadalombiztosítási alapok kezelői az 1997. évet j óváhagyott költségvetéssel kezdhessék meg. Ezt a magam részéről igen fontosnak tartom megemlíteni, még akkor is, ha erről a költségvetésről is el kell mondani, hogy készítésének körülményei meglehetősen különlegesek voltak. A beterjesztett költségvetési ja vaslat tartalmilag nem egyezik meg a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat által még júliusban elfogadott költségvetéssel. Az eltérés részben abból adódik, hogy több hónapos időkülönbséggel került napirendre, részben pedig abból, hogy e gyes kérdésekben hosszas egyeztetések után sem közeledett az önkormányzatok és a kormány álláspontja. Végül is a kormány saját költségvetési változatát terjesztette az Országgyűlés elé, a törvényjavaslat indokolásában megemlítve a főbb eltéréseket.
