Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3470 az összköltségvetés felét érik el, mégis gyakorlatilag azt tapasztaljuk, hogy a vitatémák tekintetében lényegesen szűkebb körről van szó egy ilyen költségvetés megtárgyalásakor, mint a központi költségvetés esetében. Tisztelt Ház! Október 5én nyújtotta be a kormány a társadalombiztosítási alapok költségvetésére vonatkozó javaslatát a tisztelt Háznak, és a mai napon t udott a Ház sort keríteni arra, hogy ennek a vitáját ténylegesen elkezdje. A benyújtás lényegében egyidejűleg történt a központi költségvetés benyújtásával, ez a bizonyos öt nap különbség volt, ami egyedül fennállt. Ugyanakkor ez alatt az idő alatt, ami a benyújtás óta eltelt, azt gondolom, hogy nagyon sok körülmény változott. Sok tekintetben világosabbá vált a kép, aminek alapján most már kifejezetten a '97es költségvetési vitát meg lehet kezdeni. Mindenekelőtt elfogadta időközben a Ház a '95ös zárszámad ását ezeknek az alapoknak, a '96os pótköltségvetés vitája is lényegében végigment, tehát azt gondolom, hogy ennek alapján lényegében kialakultak azok az összehasonlítható számok, amihez képest a '97et mérlegelni kell. Egyidejűleg alá szeretném húzni anna k fontosságát is, hogy a Ház november 15éig az államháztartási törvény előírásainak megfelelően döntött a bevételi oldal alapvető elemeiről, döntött a járulékreformról. Ez nyilvánvaló, hogy meghatározza nagy mértékben ennek az egész költségvetésnek a bevé teli oldalát és egyúttal arra is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy persze – amint köztudott – ez a végleges döntés ez némiképpen eltér attól, mint ami az önök előtt fekvő törvényjavaslatban figyelembevételre került. Ez az eltérés, persze, nem nagyságren di, de azért ott van, jelentős. Azt gondolom, hogy nyilvánvalóan majd fognak születni olyan képviselői módosító indítványok a bevételi oldal tekintetében, amit a kormány támogatni tud, és ezekkel a módosító javaslatokkal a bevételi oldalt teljes mértékben meg lehet majd feleltetni az Országgyűlés által korábban a járulékokkal kapcsolatosan elfogadott törvényi szabályozásoknak. Szeretném itt is aláhúzni, hogy az eredetileg benyújtott javaslat szerint 1143 milliárd forint bevétellel gazdálkodik a két alap, am inek a döntő része – 1071 milliárd – a járulékok bevételéből származik. Ez a bevételi hányad ez valamelyest emelkedik a GDPhez viszonyítva a korábbi esztendőhöz képest; most egy olyan 13,5 százalékos mértékkel számolunk. Az emelkedésnek alapvetően az az i ndítéka, hogy az ebben az évben sajnálatos módon kialakuló magas hiányt nem tartjuk fenntarthatónak, a kiegyensúlyozása a társadalombiztosítási alapoknak – illetve a megközelítő kiegyensúlyozása – megkívánta azt, hogy itt a bevételek aránya valamelyest növ ekedjen. A kiadási oldal tekintetében néhány fontos tételt szeretnék itt a bevezetőben kiemelni. Mindenekelőtt a legfontosabb a nyugdíjak alakulása. A nyugdíjak tekintetében ez a benyújtott törvényjavaslat 19,3 százalékos növekedést vesz tekintetbe januárt ól. Időközben, mint köztudott, az önkormányzattal egyetértésben, olyan megállapodás, döntés, előzetes döntés született, ami 19,5 százalékos emelést tartalmaz, tehát egy egész picit, még 2 tizeddel azt is meghaladóan, ami ebben a javaslatban formailag jelen leg szerepel. Azt gondolom, hogy ez a 19,5 százalék valóban tekintetbe veszi a jövő évi gazdasági folyamatok alakulását: mint köztudott, 18 százalékos inflációval számoltuk a központi költségvetést és nyilván a társadalombiztosítási alapok költségvetését i s, ugyanakkor a 18 százalékos infláció értékelésénél nyilván figyelembe kell venni annak belső szerkezetét is. Most már köztudott, az energiaárak változtatásával kapcsolatos kormányzati döntés. Az energiaárak változtatása átlagosan valószínűleg jobban érin ti a nyugdíjasokat, mint a más társadalmi rétegeket és csoportokat. Tehát azt gondolom, hogy ez is egy olyan összefüggési rendszer, ami mellett azt lehet mondani, hogy noha 18 százalékos az általános, átlagos infláció, de teljesen megalapozott, jogos, hogy a nyugdíjasok esetében ne 18, hanem 19,5 százalékos növekedés valósuljon meg. Ez a növekedés januártól következne be az elképzelések és javaslatok szerint. Tehát amennyiben itt a pénzügyi előirányzatot is a tisztelt Ház majd jóváhagyja, akkor a januári po stás már ezt a megemelt nyugdíjat tudja hozni. Összességében mintegy 700 milliárd forintot javasolunk költeni a nyugdíjakra, ami világosan mutatja, hogy az összes beszedett járulék nagyon nagy része – több mint kétharmada – a nyugdíjak kifizetésére kerül f elhasználásra.
