Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3469 Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Hack Péter és Toller László visszavonta . Így az előterjesztés általános vitájának folytatására nem kerül sor. A társadalombiztosítás pé nzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/3211. számon, az Állami Számvevőszék véleményét T/3211/2. számon, a bizottságok ajá nlásait pedig T/3211/34. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Ti sztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok költségvetésének megtárgyalása mindig nagy figyelmet kelt itt, a Házban és a szélesebb közvélemény előtt is. Teljesen jogos ez a nagy figyelem, hiszen a társadalombiztosítási alapok óriási összegekkel gazdálkodnak , ennek a költségvetésnek a terjedelme, nagyságrendje körülbelül a központi költségvetés felével azonos mértékű. (8.30) Ugyanakkor sajátosságai is vannak a társadalombiztosítási alapoknak. Így összehasonlítva a központi költségvetéssel talán azt lehet mond ani, hogy sokkal inkább determinált ennek a két alapnak a költségvetése, mint a központi költségvetésé. A bevételi oldal nyilvánvaló, hogy alapvetően nem a költségvetés keretében eldönthető kérdés, hiszen a járulékfizetéssel kapcsolatos egyéb jogszabályok határozzák meg. A kiadási oldal tekintetében is pedig a kiadások nagy többségét jelentő nyugdíjaknál olyan jogszabályi és nemcsak jogszabályi, hanem az életviszonyokból következő determinációk vannak, amelyek tulajdonképpen oda vezetnek, hogy igazából a mo zgástér a kiadási oldal tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Alapnál szűk, az igazi kérdés mindig csak az, hogy indexálás hogyan valósul meg, de magára az indexálásra is törvényi előírások vonatkoznak. Tehát igazából a költségvetés, a társadalombiztosítási al apok költségvetése kapcsán mindezekért a vita általában az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének kiadási oldalára szokott koncentrálni, hiszen ezen az összkiadásoknak a kisebbik részét jelentő területen van valóban mozgástér. Ez az a terület, ahol igaz án mérlegelni lehet a különböző célok kalibrálását. Így tehát, noha valóban a társadalombiztosítási alapok kiadásai, a költségvetési kiadásai
