Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Dr. Dávid Ibolya (MDF) - a legfőbb ügyészhez - "Milyen eljárási formában adta ön egyetértését ahhoz, hogy csekély a társadalomra veszélyessége annak, hogy köztisztviselő egy másik személy utasítására megtéveszti az Interpolt és a dán belügyi szerveket... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
336 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm, miniszter úr! Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az interpellációk tárgyalására . Dr. Dávid Ibolya képviselőasszony, a Magyar Demokrata Fórum részéről, interpelláció t nyújtott be a legfőbb ügyészhez: "Milyen eljárási formában adta ön egyetértését ahhoz, hogy csekély a társadalomra veszélyessége annak, hogy köztisztviselő egy másik személy utasítására megtéveszti az Interpolt és a dán belügyi szerveket azzal, hogy hami s úti okmányt állít ki egy nemzetközi körözés alatt álló gyanúsított érdekében?" címmel. Megadom a szót dr. Dávid Ibolya képviselő asszonynak. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A tényállásról rövid en. 1996. július 10én egy nemzetközi körözés alatt álló állampolgár jelentkezett a dániai magyar külképviseleten. A magyar hatóságok, nem tudni ki, az ORFKn és a Külügyminisztériumban, valamint a konzul úgy döntöttek, hogy jogszabályi előírás ellenére ne m értesítik az Interpolt, nem értesítik a dán belügyi szerveket, és egy hamis névre kiállított úti okmánnyal a gyanúsítottat hazacsempészték. A felelősségben osztozó két minisztérium vizsgálatot folytatott. Nem meglepő a végeredmény, az eljárás kivételes v olt és indokolt. Többféle nyilatkozat hangzott el, Bocz Endre fővárosi főügyész szerint nincs társadalomra veszélyesség, Kuncze Gábor belügyminiszter úr szerint csekély a társadalomra való veszélyesség. A belügyminiszter úr múlt heti kérdésemre önre hivatk ozott, hogy a legfőbb ügyésszel egyetértésben arra a következtetésre jutott a két minisztérium vizsgálata, hogy az ügy csekély társadalomra való veszélyessége miatt bűncselekmény nem történt. Milyen formában vett ön részt, legfőbb ügyész úr, a két miniszté rium vizsgálatában, és mit mérlegelt? Adott volt egy törvényes út, amely minden köztörvényes bűnöző, legyen az élet elleni vagy vagyon elleni bűncselekmény elkövetője esetében és annak hazahozatalakor irányadó. Ez a törvényes út a belföldi és a nemzetközi jogon alapul, az európai kiadatási egyezményen, mely még az ideiglenes letartóztatást is ismeri a 16. cikkében. Mi indokolta azt, hogy a törvényes utat megkerüljék, és elkövessenek egy közokirathamisítás minősített esetét, mely egyébként a közbizalom elle ni bűntett. Hivatalos személy közfeladata ellátása során bűncselekményt követ el, közbizalmat sért utasításra. Itt nem releváns, hogy a gyanúsított kéri, sőt, kicsinyes az erre való hivatkozás. Nem releváns, hogy a bűncselekményt a hivatalos személy utasít ásra tette vagy sem. Hiszen ő mindenképpen elkövette a közokirathamisítást. Kérdés, hogy aki utasítást adott, az is elkövettee mint közreműködő. Nem releváns, hogy felhasználásra kerülte az okirat vagy sem. Ez nem magánokirat. Jelentősége csak annyiban van, hogy a belügyminiszter úr a társadalomra veszélyesség gyengítésére ezt is felhasználta alaptalanul. Dánia a kiadatási egyezmény szerint köteles lett volna Zemplényit kiadni, így a kicsempészésére semmi szükség nem lett volna. Nem értem, hogy a törvény es úttal szemben milyen indokok támasztották alá, hogy a belügyminiszter úr így nyilatkozik. Első: alapvető érdek volt, hogy minél előbb hazahozzuk a gyanúsítottat. Így hosszú kiadatási procedúrát előztünk meg. Magam szégyenteljesnek tartom azt, hogy egy m iniszter a hazai és a nemzetközi jogot felrúgva ilyen nyilatkozatot tegyen. Tudomásom szerint, a magyar bírói gyakorlatban nincs egyetlenegy példa arra, hogy közokirathamisítás minősített esetén ne indult volna eljárás. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Ké rem a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, képviselő asszony. Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszon y! Tisztelt Képviselőnő! Tisztelt Országgyűlés! Az az elmúlt héten belügyminiszter úr részéről nyilván nyelvbotlás volt, hogy a legfőbb ügyészt említette a
