Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Dr. Dávid Ibolya (MDF) - a legfőbb ügyészhez - "Milyen eljárási formában adta ön egyetértését ahhoz, hogy csekély a társadalomra veszélyessége annak, hogy köztisztviselő egy másik személy utasítására megtéveszti az Interpolt és a dán belügyi szerveket... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
337 fővárosi főügyész helyett, és talán az sem volt egészen pontos, hogy a cselekmény csekély társadalmi veszélyessége esetén nincs bűncselekmény. Tehát ezek büntetőjogi szakkérdések, és itt lehetőség volna egynémely büntetőjogi kérdés részletesebb taglalására, de talán erre itt sem idő, sem szükség nincs. Tény az, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság a Zem plényi György elleni büntetőeljárástól elkülönítette a közokirathamisítással kapcsolatos ügyet és a Fővárosi Főügyészségnek tett javaslatában úgy vélte, hogy az eset összes körülményére figyelemmel a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka v agy csekéllyé válása látszik megállapíthatónak. Ezek büntethetőségakadályok. Ezért az ORFK az iratokat megküldte a Fővárosi Főügyészségnek. A fővárosi főügyész a bírósági határozatokban közzétett két újabb keletű döntésre hivatkozva - '93ból, illetve '94ből származnak ezek - úgy vélte, hogy a cselekmény elkövetésének sajátos körülményeire figyelemmel - idézek: "a közbizalmat, azaz a jogilag védett érdekeket egyáltalán nem veszélyeztette, ennek folytán a formai tényállásszerűség ellenére sem bűncselekmény " - eddig az idézet. Ezért a fővárosi főügyész a nyomozást bűncselekmény hiányában vélte megtagadhatni, és mivel ez nem az ügyész hatásköre, az ügy iratait visszaküldte az Országos Rendőrfőkapitányságnak, amely a főügyész úr véleményével egyezően a közoki rathamisítás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen a nyomozás teljesítését megtagadta, mivel cselekmény nem bűncselekmény. Az ORFK határozata augusztus 28án kelt. Időközben intézkedtem aziránt, hogy a Legfőbb Ügyészség az ügyben hozott határozatot felül vizsgálja. Ez most folyik. Kérem a képviselőnőt és a tisztelt Országgyűlést is, hogy ezt a közlést ne tekintse prejudikálásnak. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm a választ. Kérdezem képviselő asszonyt , hogy elfogadjae a választ? DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Nehéz helyzetben vagyok. Hiszen a legfőbb ügyész úr azt mondta, hogy az ő eljárása még folyamatban van. Ezzel együtt arra kérem a képviselőtársaimat, hogy ne fogadják el ezt a választ. Semmi kétségünk n incs afelől, hogy formáljogilag van arra lehetőség és biztosítanak a jogszabályaink arra lehetőséget, hogy ezt a formulát alkalmazzák, hogy a társadalomra veszélyesség kicsi egy adott ügyben. De kérdezem én, hogy amikor van, és egyetlen törvényes út van, a mi nemcsak a hazai jogon alapul, hanem a nemzetközi jogon, akkor nem a formáljogi megoldásokra kell hivatkozni, hanem a kérdésem az volt, hogy érdemében milyen mérlegelés történt akár a Legfőbb Ügyészségen, akár a fővárosi főügyész úr, amikor ezt mérlegelt e és kimondta, túl az eljárási szabályokon érdemben mit mérlegelt? (14.50) Amennyiben a választ nem fogadjuk el, úgy lehetőség van arra, hogy az alkotmányügyi bizottság elé kerüljön ez az ügy. Mindaddig, amíg megfelelő indokot nem kapunk érdemben, én úgy g ondolom, hogy egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy ezt a választ ma elfogadja. Még egy dologra szeretnék kitérni. A Legfőbb Ügyészségnek - vagy ahogy a legfőbb ügyész úr mondta - a Fővárosi Ügyészségnek az érve e gyanúsított hazahozatala kapcsán arra s em volt elegendő, hogy a magyar bíróságon egy előzetes letartóztatást rendeljenek el. Ennek tudatában kérem önöket, képviselőtársaim, ne fogadják el ezt a választ. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm . Mivel képviselő asszony nem fogadta el a legfőbb ügyész úr válaszát, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
