Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3350 nincs idő kitérni, a két legalapvetőbb szempontból nem felel meg a már az előzőekben vázolt alkotmányossági, alkotmánybírósági kritériumoknak. E két legalapvetőbb szempont pedig, amelyeknek nem felel meg a törvényjavaslat, az az, hogy nincsenek biztosítva a Magyar Távirati Iroda politikai függetlenségének a garanciái, és nincsenek biztosítva a Magyar Távirati Iroda anyagipénzügyi függetlenségének a garanciái. A Magyar Távirati Iroda vezetőjének a kine vezési eljárásánál a törvényjavaslatban ugyanis az indokoltnál nagyobb a miniszterelnök szerepe, hiszen ő tesz javaslatot az MTI vezetőjének a kinevezésére a köztársasági elnöknek. Ez pedig beleütközik az Alkotmánybíróság már ismertetett álláspontjába, ame ly szerint a kormány nem gyakorolhat meghatározó tartalmi befolyást a hírszolgáltatásra. (10.40) A Magyar Távirati Iroda anyagi, pénzügyi függetlenségét szintén nem garantálja a törvényjavaslat, hiszen például a szükséges fejlesztések anyagi fedezetéről a törvényjavaslat említést sem tesz. A törvényjavaslatban foglalt konstrukcióval ellentétben, amely szerint a Magyar Távirati Iroda kizárólag részvénytársasági formában működik, véleményünk szerint a részvénytársasággá történő átalakulás mellett a Magyar Tá virati Iroda politikai és gazdasági, pénzügyi függetlenségének a biztosítására közalapítványt is létre kellene hoznia az Országgyűlésnek. A közalapítvány kuratóriuma, amely tagjainak felét a kormánypártok, felét pedig az ellenzéki pártok jelölnék, lenne az a szerv, amely pályázatot írna ki az elnökvezérigazgatói munkakörre, és ennek alapján nevezné ki és mentené fel az elnökvezérigazgatót. Ez a megoldás valódi politikai függetlenséget biztosítana a Magyar Távirati Iroda számára, és kizárná a meghatározó k ormányzati befolyást a hírszolgáltatásra. A Magyar Távirati Iroda anyagipénzügyi függetlensége tekintetében pedig azt tartjuk indokoltnak, ha a költségvetés – az MTI saját bevételeit is figyelembe véve – biztosítaná a működési költségeken felül a szüksége s fejlesztések fedezetét is. Ebben a konstrukcióban tudjuk elképzelni azt, hogy az 1880ban alapított Magyar Távirati Iroda magángazdasági szerkezetben közérdeket szolgáljon, ahogy azt találóan 1930ban megfogalmazták. Mindezek alapján a kormány által előt erjesztett, a nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslatot a jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok oldalán.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Mészáros István László képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy nem lehet eléggé kihangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy milyen fontos egy sokoldalú, tárgyilagos és kiegyensú lyozott, egyszóval hiteles tájékoztatást nyújtó közszolgálati hírügynökség léte. Egy olyan hírügynökségé, amelynek a híranyagára bárki gyanakvás nélkül támaszkodhat. Nyilvánvalóan, tisztelt Ház, ebben az esetben is az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan leh et elejét venni a hírek manipulálásának, hogyan lehet kizárni azt, hogy akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok meghatározó befolyást gyakoroljanak a közszolgáltatás tartalmára. Erről folyt eddig is a vita. Az a garanciarendszer, tisztelt ké pviselőtársaim, amelyet ez a törvényjavaslat felvázol, egy lehetséges megoldást kínál erre: egy életképesnek tetsző és a médiatestületekénél kevésbé költséges konstrukciót. Ezzel természetesen én nem állítom azt, hogy nem létezhetne ettől eltérő konstrukci ó is, de per pillanat, a körülmények mérlegelését követően ez tűnik a legcélravezetőbbnek. A fékek és
