Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3351 egyensúlyok olyan rendszerét építi fel ez a konstrukció, ami megakadályozza, hogy bármelyik párt vagy államhatalmi szerv rátelepedhessen a Magyar Távirati Irodára. Én önmagában azt, hogy a nemzeti hírügynökség elnökére a mindenkori miniszterelnök tesz kinevezési javaslatot a köztársasági elnök felé, nem tartom eleve elvetendőnek, ha valóban köti a miniszterelnököt a pályázatokat elbíráló tulajdonosi tanácsa dó testület javaslata. Azé a testületé, amely tagjainak felét a kormánypárti, tagjainak a másik felét pedig ellenzéki frakciók jelölik, és amely testületnek kétharmados többséggel kell megtennie az elnök személyére a javaslatot a miniszterelnök felé. Megje gyzem, hogy az Alkotmánybíróság imént említett határozata nem tartja eleve alkotmányellenesnek azt, ha a kormánynak van bizonyos hatásköre az MTIvel kapcsolatosan. Gáspár képviselő úr már idézte ezt a határozatot, de nézzük meg újra, hogy világosabban lás sunk. Ez a határozat kimondja, hogy a Magyar Távirati Irodáról szóló minisztertanácsi határozat 5. pontja nem azért alkotmányellenes tartalmilag, mert a felügyeletet a kormány hatáskörébe utalja, hanem azért, mert semmilyen további anyagi, eljárási vagy sz ervezeti garanciát nem tartalmaz, amely kizárná annak a lehetőségét, hogy e jogosítványokkal élve a kormány meghatározó tartalmi befolyást gyakoroljon. Na most, mi következik ebből, tisztelt képviselőtársaim? Eleve következik az, hogy látható az előbb idéz ett részből, hogy az Alkotmánybíróság értelmezése szerint rögzíthető lenne egyfajta kormányhatáskör, csak az lenne a lényeg, hogy e jogosítványaival élve a kormány ne gyakorolhasson meghatározó tartalmi befolyást. Ettől függetlenül – le kell hogy szögezzem – a kormány nem kíván élni ezzel az alkotmányosan nyitva álló, mégoly korlátozott lehetőséggel sem, és álláspontom szerint a törvényjavaslatban egy parányi kormányfelügyeletről sincs szó, sőt, a törvényjavaslat még magának a tulajdonosi tanácsadó testület nek is megtiltja a hírügynökségi tevékenység tartalmának a meghatározását. A kormány kinevezési jogairól sincs szó, hiszen a miniszterelnök szinte a postás szerepét tölti be, és e fölött a tény fölött átsiklott Gáspár képviselő úr, aki előttem szólt, hisze n azt már nem ismertette a fölszólalásában, hogy az MTI elnökének személyére a tulajdonosi tanácsadó testület tesz ajánlást, mégpedig pályázatok elbírálása után a miniszterelnöknek, a miniszterelnök pedig ezt a személyi ajánlást immár kinevezési javaslat f ormájában terjeszti a köztársasági elnök elé. A tulajdonosi tanácsadó testület előterjesztéséhez pedig – amint említettem – a testület kétharmadának a támogatása szükséges, és mivel a testület tagjainak a felét ellenzéki javaslatra juttatják pozícióhoz, ez a kétharmados szabály megkerülhetetlen megegyezési kényszert ír elő a két oldal számára. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy erről a tényről nem szabad elfeledkezni, amikor a miniszterelnök jogosítványáról, a mindenkori miniszterelnök jogosítványáról beszélünk ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán. A postás szerepből, ahogy azt már Molnár képviselő úr és Torgyán képviselő úr is említette, egyetlen esetben emelkedik ki a miniszterelnök, mégpedig akkor, amikor több jelöltet terjeszt elő a testület. Természetesen mi ndegyiket kétharmados többséggel terjesztheti csak a miniszterelnök elé. Hogy ez a lehetőség szerencsése vagy szerencsétlen, álláspontom szerint ezt tényleg alaposan meg kell vizsgálni a további vitában a bizottság előtt, illetve a pártközi egyeztetéseken . A törvényjavaslat tehát, tisztelt Ház, kielégítő garanciákat tartalmaz, véleményem szerint, azonban a nemzeti hírügynökség új szervezeti rendjének kiépüléséig minimum fél év hátra van még, erről nem lehet elfeledkezni, hiszen az eddigi vezérigazgató mand átuma, ahogy az köztudott, lejárt az elmúlt héten. Fontos kérdés, és legalább olyan fontos kérdés, mint a törvény megalkotása, hogy mi történik az átmeneti időben, miként lehet szavatolni az átmenet alatt is az MTI korrekt, befolyástól mentes működését. Ez azért is fontos kérdés, tisztelt képviselőtársaim, mert az átmeneti időszak mindig
