Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
3349 alapján meg lehet ítélni, hogy a nemzeti hírügynökségről szól ó kormányelőterjesztés megfelele az alkotmányos feltételeknek? Ezeket a kereteket, illetve kritériumokat az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróság két határozata adja. Az Alkotmánybíróság a 471/B/1995. számú határozatában megállapította, hogy a Magyar T ávirati Irodáról szóló 1037/1986. számú minisztertanácsi határozat 5. pontja alkotmányellenes. Az alkotmányellenesség formai és tartalmi szempontból egyaránt fennáll. Az említett minisztertanácsi határozat formai szempontból azért alkotmányellenes, mert az alkotmány 61. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Távirati Irodáról nem minisztertanácsi határozatban, hanem törvényben, tehát egy magasabb szintű jogszabályban kell rendelkezni. A hivatkozott minisztertanácsi határozat tartalmi szempontból pedig azért al kotmányellenes, mert semmilyen anyagieljárási vagy szervezeti garanciát nem tartalmaz, amely kizárná annak lehetőségét, hogy a kormány meghatározó, tartalmi befolyásolást gyakoroljon a közszolgáltatásra. Tehát az említett minisztertanácsi határozat nem az ért alkotmányellenes, mert a Magyar Távirati Iroda felügyeletét a kormány hatáskörébe utalja, hanem azért, mert semmilyen garanciát nem tartalmaz a Magyar Távirati Iroda független és pártatlan hírszolgáltatásának a biztosítására. Mindezek miatt a hivatkozo tt minisztertanácsi határozat ellentétes az alkotmány 61. § (1) és (2) bekezdésével is, amelyek kimondják, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terje ssze, továbbá a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. Az Alkotmánybíróság 30/1992. számú határozata kimondja, hogy a szabad véleménynyilvánítás joga a kommunikációs alapjogok "anyajoga", ebből vezethető le többek között a sajtószabadság alapjoga is. A sajtószabadság pedig magában foglalja az állampolgárok véleményformálásához szükséges információszerzés jogát. Mindezek intézményvédelmi kötelezettséggel terhelik az államot, amely intézményvédelmi kötelezettség azt jelenti, hogy az állam az állampolgárok tájékozódásához való jogának érvényesülése érdekében köteles olyan törvényt alkotni, amely anyagi, eljárási és szervezeti intézkedésekkel biztosítja azt, hogy az erre szolgáló intézmények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű táj ékoztatást adjanak. E törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati hírügynökségben akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a hírszolgáltatásra meghatározó befolyást gyakoroljanak. Az alkotmány ugyanis, miként a rádió és a televízió esetéb en, úgy a hírügynökségek tekintetében is megköveteli mind az államtól, mind pedig az egyes társadalmi csoportoktól, illetve azok szervezeteitől való szabadságot. Az állami szervektől való szabadság követelménye a törvényhozással és a kormánnyal szemben egy aránt fennáll, egyikük sem juthat a hírszolgáltatás tartalmát befolyásolni képes szervezetben meghatározó befolyáshoz, ahogy egyébként politikai pártok. érdekképviseleti szervezetek befolyása sem lehet meghatározó. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Ma gyar Távirati Irodáról szóló, többször említett 1037/1986. számú minisztertanácsi határozat (5) pontját alkotmányellenesnek minősítette, és úgy rendelkezett, hogy az alkotmányellenes rendelkezés megsemmisítése tekintetében az eljárást a Magyar Távirati Iro da felügyeletéről, valamint vezetője kinevezéséről szóló törvény megalkotásáig, de legkésőbb 1996. június 30áig felfüggeszti. A miniszterelnök úr tehát egy, az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített minisztertanácsi határozat felhasználásáv al terjesztett elő jelöltet a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatói posztjára, és minden, az előzőekben ismertetett alkotmányos kritériumot figyelmen kívül hagyva, egyoldalú kormánybefolyást próbált érvényesíteni a Magyar Távirati Irodával szemben. Ráadásul 1996. június 30a óta alkotmányos mulasztás is fennáll, hiszen az Alkotmánybíróság határozata értelmében eddig az időpontig kellett volna törvényt alkotni a Magyar Távirati Iroda felügyeletéről, illetve az MTI vezetőjének a kinevezéséről, amely törvényt a kormányzat késedelmes előterjesztése miatt az Országgyűlés nem tudta megalkotni, hiszen azt a kormány csak most nyújtotta be. Ami a nemzeti hírügynökségről szóló és a kormány által most késedelmesen beterjesztett törvényjavaslatot illeti, azt kell megálla pítanom, hogy számos hiányossága mellett, amelyekre itt
