Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
3348 Lényeges előírás, hogy a testület feladatkörébe tartozik az is, hogy a médiatörvényben meghatározottak szerint műsorfigyelő és elemző szolgálatot működtessen a részvénytársaság tevékenységével összefüggésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MTI megfelelő szintű tevékenységének egyik legfontosabb záloga a biztos anyagi háttér megléte. Ezzel kapcsolatosan kiemelendő, hogy a javaslatban egyrészt tükröződik az a célki tűzés, ami egyelőre inkább távlati célként fogalmazható meg, hogy az MTI önellátóvá váljon. Én úgy gondolom, hogy rövid távon erre még nem kerül sor. Ennek jogi feltételeit a javaslat megteremti azáltal, hogy világossá teszi – szűk körű kivételektől elteki ntve – , az MTI tevékenységét díjazás ellenében végzi. Ezen túlmenően a javaslat széles körű önállóságot biztosít az MTInek a gazdálkodás területén – amely tevőlegesen is megjelenik a törvényjavaslatban – , azaz csak törvényben lehet tőle eredményt elvonni. A gazdálkodó tevékenység korlátját alapvetően az jelenti, hogy az e tevékenység nem veszélyeztetheti a közszolgálati feladatok ellátását, tehát nem billenhet át a gazdálkodás egy tiszta profilú vállalkozás irányába, tehát az MTI olyan vállalkozásban nem v ehet részt, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulásának mértékét. Tehát ez a káeftésedés folyamata nem állhat fenn veszélyeként. A pénzügyi feltételekkel összefüggésben ugyanakkor ki kell emelni, hogy biztosított: amennyiben a részvénytársaság közszolgálati feladatainak ellátása igényli, a kellő mértékű állami támogatást biztosítani tudjuk. Én úgy érzem az elmondottak tükrében, ez a törvényjavaslat alapvetően, konstrukcióját tekintve támogatható, finomíthatóak egyes rendelkezései, azonban én óv nék attól, hogy a végrehajtó hatalom valamilyen útonmódon kikerüljön ebből a javaslatból. Tevőlegesen lehet postási szerepet adni a végrehajtó hatalomnak, tevőlegesen lehet korlátokat és fékeket beállítani, újabb fékeket a végrehajtó hatalomnak és a kinev ezési jogkör gyakorlója között, csak az nehezen magyarázható, hogy egy tulajdonosi tanácsadó testület, amely nem jogi személy, milyen alapon tesz akár mérlegelésre alkalmas jelölteket is a köztársasági elnök asztalára. Ettől óvnék, hogy a társadalmasítás i lyen fokát egy közjogi konstrukcióban megvalósítsuk. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : köszönöm szépen. Megafoma szót Gáspár Miklós képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. (10.30) DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti hírügynökségről, azaz a Magyar Távirati Irodáról szóló törvényjavaslatot rendkívüli körülmények között tárgyalja az Országgyűlés. A körülmények azért rendkívüliek, mert Horn Gyula miniszterelnök úr a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának, a Magyar Távirati Iroda felügyeletével, valamint a Magyar Távirati Iroda vezetőjének kinevezésével kapcsolatos határozatában foglaltakat tudatosan és nyíltan megszegve egyoldalú kormánybefolyást érvényesített a Magyar Táv irati Irodával szemben. Ez az alkotmányellenes kormánybefolyás az által valósult meg, hogy miniszterelnök úr Alexa Károly volt MTIvezérigazgató megbízatásának lejártát követően egyszerűen a saját jelöltjét terjesztette elő a Magyar Távirati Iroda vezériga zgatói tisztségére Meruk József újságíró, a Reform főszerkesztője és a Magyar Szocialista Párt egykori választási kampányfőnöke személyében. Ez az előterjesztés nemcsak az Alkotmánybíróság által felállított kritériumokkal ellentétes, de még a nemzeti hírüg ynökségről a kormány által benyújtott és most tárgyalt törvényjavaslatban foglalt kinevezési feltételeknek sem felel meg. Meruk József a jelöltségtől az ellenzéki tiltakozás hatására utóbb visszalépett, de ez a miniszterelnök úr alkotmánysértését nem teszi semmissé. Tisztelt Országgyűlés! Melyek azok az alkotmányos keretek, amelyek alapulvételével kell megalkotni a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, illetve melyek azok a kritériumok, amelyek
