Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
3347 külföldre irányuló tájékoztatással az MTI jelentős mértékben előmozdíthatja külpolitikai feladataink ellátását. E témakör kapcsán kell arról szólnom, hogy az MTI munkatársai érd emben működtek közre a törvényjavaslat szakmai előkészítésében és nagyon sok segítséget nyújtottak a közszolgálati feladatok megalapozott jogi szabályozásának kialakításához, amelyet jól segített az, hogy az MTI 1994ben elfogadott szervezeti és működési s zabályzata több olyan elemet tartalmazott, amelyet a törvényjavaslatnál lehetett hasznosítani. Tekintettel arra, hogy az információszolgáltatás szerződéses alapon történik, egyetértettünk azzal, hogy az MTI a jövőben részvénytársasági formában működjön, me gnövelve ezáltal a szervezet rugalmasságát, amely a piaci viszonyok között kifejezetten előnyös. Hangsúlyozni kell ugyanakkor azt, hogy az alkotmányos működés garanciái a törvényjavaslat szerinti formában e szervezeti megoldás esetében is biztosíthatók. Ú gy érzem, részletesebben kell szólnom a tulajdonosi tanácsadó testületről. A testület – és ez még nem igazán hangzott el – tagjainak felét a kormánypárti, másik felét pedig az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani. Azt hiszem, ez a konstrukció a médiatörvényből ismerős, csak ott kuratóriumnak hívtuk ezt az intézményt. Teljesen természetes, hogy némi más eltérés is van ez ügyben. Megemlítendő, hogy a testület megalakítására vonatkozó szabályok a médiatörvény szerint létrehozott három kuratóriumnak megfelelnek, és egy egyszerűsített formában ezeket a kuratórumi feladatokat is tartalmazza a javaslat. Annak érdekében azonban, hogy a szakmai elem elsődlegessége biztosított legyen, a benyú jtott törvényjavaslat szigorú képesítési követelményeket fogalmaz meg a testület tagjaival szemben. A testület meghatározó szerepet játszik – és ezt hallottuk az előterjesztésből, de az expozéból és a korábbi véleményekből is – a részvénytársaság elnöke sz emélyének kiválasztásában. Az elnöki tisztséget nyilvános pályázat útján kell betölteni, a pályázatot a testület írja ki, illetőleg bírálja el, és itt egy érdemi elbírálásról van szó, a beérkezett pályázatokat és az elnöki tisztségre jelölt – és itt lehet a vitatott pont – személyekkel kapcsolatos pályázatot, illetve javaslatot előterjeszti a miniszterelnökhöz. A testület kétharmados szavazataránnyal dönt a tisztségre jelölt esetleges személyi kérdéseiben, ami tevőlegesen a mai parlamenti viszonyok között a nnyit jelenthet, bár tetszés szerinti variációk is előállhatnak, hogy alapvetően két kormánypárt és két ellenzéki párt javaslata alapján lehet egyáltalán valaki a tisztséget betöltő személy. Hát az, hogy melyik két ellenzéki pártról van szó, világos, hogy ez a tanácsadó testület munkájában jelenik meg később. Erre figyelemmel, tehát széles körű konszenzust kell, és célszerű kialakítani a jelöltek személyét vagy a jelölt személyét illetően. A javaslat e helyütt is szigorú szakmai követelményeket tá maszt a jelölttel szemben, ezért a szakmaiság elsődlegessége és ezáltal az MTI pártatlansága sem kerülhet veszélybe, ha többes jelölés esetén a miniszterelnök választja ki a köztársasági elnöknek javasolt személyt. Ezt azért tartom fontosnak pont az előző vélemények ismeretében elmondani, hisz szakmai garanciák és a törvényi előírások alapján nem olyan sok lehet az a személy, aki egyáltalán érdemben a pályázat követelményeinek, a szigorú pályázati követelményeknek megfelelne. Ebben alapvető garancia az, hog y a tömegkommunikációs tevékenységben gyakorlatot szerzett, magasan képzett szakember lehet csak a részvénytársaság elnökvezérigazgatója. Az MTI közszolgálati jellegére tekintettel kiemelkedő jelentőségűek azok az előírások, amelyek a kiegyensúlyozott táj ékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokra vonatkoznak. E feladatkör ellátására – ismét egy új konstrukció – a törvényjavaslat nem kíván új testületet létrehozni, hanem ezt a feladatot az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottságáho z telepíti. Ebben teljes egyetértés volt a részt vevő parlamenti pártok között. Ennek indoka, hogy miután a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményei egyaránt vonatkoznak valamennyi tömegkommunikációs tájékoztató eszközre, az MTI tekintetében a kérdéses ügyek szakmai elbírálása e panaszbizottság általi eljárás keretében egyértelműen biztosítottak.
