Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
3346 Köszönöm szépen. Soron következik Toller László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd Gáspár Miklós képviselő úr, a Keresztény Demokra ta Néppárttól. Megadom a szót Toller László képviselő úrnak. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem olyan régen, nyáron, az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére 7 parlamenti párt képviselői ültek össze, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat első változatát, munkapadon lévő változatát együtt megvitassák. Valamiféle konszenzust alakítsanak ki annak érdekében, hogy a nemzeti hírügynökség az Alkotmánybíróság által meghatározott köv etelményeknek megfelelő átalakítását együtt, közös gondolkodással végezzük el. Amikor megindultak a tárgyalások, akkor alapvetően valamennyi résztvevő néhány dologban egyetértett. Egyetértett abban, hogy a médiatörvény megalkotásának és kezdeti végrehajtás ának tapasztalatait valamiképpen hasznosítsuk a törvényjavaslatban. Egyetértés volt abban, hogy a médiatörvénytől eltérően valamiféle egyszerűsített konstrukciót alakítsunk ki annak érdekében, hogy a nemzeti hírügynökség pártatlanságát, függetlenségét, kvá zi politikai semlegességét biztosítsuk, és ennek az alkotmányos kereteit teremtsük meg. Egyetértés volt a résztvevők között abban is, hogy a nemzeti hírügynökség működésének olcsóbbnak kell lenni, racionális gazdálkodást kell bevezetni, ugyanakkor a szabál yszerűséget teljes egészében biztosítsuk. Egyetértés volt a parlamenti pártok között abban is, hogy a törvényjavaslat elfogadása sürgős. Egyrészt azért, mert az Alkotmánybíróság határozata – Torgyán képviselő úr említette – kötelez bennünket. Másik oldalró l pedig nem lehet úgy nekivágni egy új intézmény bevezetésének, hogy az alapvető működési feltételeket 1997re ne lássa, a költségvetési összefüggéseket ne tudjuk és a gazdálkodás garanciáit ne alakítsuk ki. Ennek szellemében készült az a törvényjavaslat, és amit Torgyán képviselő úr az előbb vagy korábban Molnár Péter képviselő úr említett a törvényjavaslattal kapcsolatosan, ezek reális és az előkészítés során meglévő viták voltak, akár a koalíciós pártok között, akár az ellenzéki és koalíciós pártok közöt t. De azért hozzáteszem azt is, hogy nagy átfedések is voltak a véleményt, az alapvető konstrukciót illetően. (10.20) Az alapvető konstrukciót a törvényjavaslat tartalmazza, én nem kívánom ismertetni, hiszen Avarkeszi államtitkár úr az expozéjában az alap konstrukciót ismertette, előnyeit, hátrányait és az ezzel kapcsolatos vitát is. Amit alapvető jelentőségűnek tartok a törvényjavaslatból, az az, hogy részletesen rögzíti a nemzeti hírügynökségi tevékenység alapelveit, kiemelve, hogy a közérdeklődésre számo t tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Hozzáteszem, hogy a nemzeti hírügynökségünk – és erre büszkék lehetünk – ennek a feladat nak a történelem során, 100 éves története során, és a rendszerváltás környékén és azóta is eleget tett. Mindebből következik, hogy az MTI tevékenységének meghatározó eleme a politikai semlegesség és a hitelességre való törekvés. Ennek érdekében – álláspon tom szerint – a törvényjavaslat részletesen szabályozza a nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatait. Ezáltal teremti meg annak lehetőségét és jogi alapját, hogy a hírügynökség szolgáltassa mindazokat a híreket és tudósításokat, illetve információkat, a melyek ismerete nem nélkülözhető a nyilvánosság előtt. Elengedhetetlen, hogy az MTI közszolgálati funkcióját alaptevékenysége minden elemében érvényesítse, hiszen a széles körben gyűjtött és feldolgozott hírek egyfelől hozzájárulnak a magyar elektronikus é s írott sajtó, továbbá a kormányzati szervek információellátásához, másrészt a
