Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3344 A másik igen fontos, kiemelendő rész az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság 61/1995. számú határozata kimondta, hogy a kormány közvetlen részvétele az MTI működtetésében alkotmányellenes helyzetet teremt, ezt az alkotmánybír ósági döntést a nemzeti hírügynökségről szóló törvény megalkotása kapcsán feltétlenül figyelembe kell venni. A törvénytervezet az MTIt nem közalapítványi formában – ahogy a tv és a rádió esetében tette – hozza létre, hanem részvénytársasági formában kíván ja működtetni. Ennek élén az elnökvezérigazgató áll, a részvénytársaság ellenőrizhetősége elég széles körű, ezt kétségkívül javára kell írni az előterjesztésnek. Ugyanakkor az alapító okiratot az Országgyűlés hagyja jóvá kétharmados szavazással, ami megin t további garanciát nyújtana a törvény elfogadásához, ha nem olyan lenne a parlament összetétele, amilyen. A tulajdonosi tanács testülete, amely a pályáztatásban, bizonyos megbízatásokban, díjazásokban és a díjszabások meghatározásában fontos szerepet játs zik, minden parlamenti párt által delegált taggal rendelkezik, ez megint egy garanciális elem a nemzeti hírügynökségekről szóló törvény megalkotása kapcsán. Az elnöke kormánypárti, elnökhelyettese ellenzéki jelölt, ami megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. A z ügyeket háromtagú felügyelőbizottság ellenőrzi, igen jelentős jogosítványokkal. Ennek tagjait az Országgyűlés, a tulajdonosi testület és az MTI apparátusa különkülön jelöli. Elnökét az Országgyűlés választja meg az ellenzéki pártok javaslatára, ez megin t egy demokratikus eleme az előterjesztésnek. A felügyelőbizottság engedélye kell egyes anyagi ügyekhez, szerződések előkészítéséhez. A felügyelőbizottság jogosult bármilyen ügyet megvizsgálni, ezt megint kétségkívül előnyére kell írni a törvénynek. A nemz eti hírügynökség központi szereplője az elnökvezérigazgató. Itt azonban rögtön meg kell állnom, és a Független Kisgazdapárt igen komoly aggályait kifejtenem, ugyanis sajnálatos módon a törvény szándéka ellenére az elnökvezérigazgató jelentősen függ a min iszterelnöktől, márpedig ez egy alkotmányellenes konstrukciót jelent az Alkotmánybíróság hivatkozott alkotmánybírósági határozata értelmében. Pályázatban hirdetik meg ugyanezt a pozíciót, és ezt a Művelődési Közlönyben és egy országos napilapban kell közzé tenni. Szerintem azonban ez kevés, és valamennyi országos napilapban nemcsak egyszer, hanem többször is meg kellene hirdetni. Ez egy garanciális elem lenne a pályázatok valóságossá tételében. A pályázatokat a tulajdonosi tanácsadó testület ugyan megvizsgál ja, de felterjesztés alapján – és ez a dolog lényege, és ez a probléma, ez a Kisgazdapárt legfőbb ellenvetése – , tehát a miniszterelnök választ. Ez megint ugyanazt az alkotmányos aggálykonstrukciót veti fel, amelyre már hivatkoztam az Alkotmánybíróság idé zett határozata kapcsán. Itt megint a kormány egy túlhatalmat kap az MTI működtetésében. Tehát a pályáztatás végül is látszatdemokratikus, mert a valóságban ezt a tisztet a miniszterelnök tölti be. Az elnökvezérigazgató felmentésénél a törvény felsorolja a lehetséges okokat, így azt is, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése felmentést von maga után akkor, ha öt alkalommal ezt jogerős határozattal megállapítják. A felmentésre azonban végső soron a miniszterelnök tesz javaslatot, ez viszont megint csak lehetőséget ad a törvényes rendelkezések kijátszására, mert ha a miniszterelnök nem teszi meg ezt a javaslatot, akkor tulajdonképpen nincs egy olyan szankciórendszer a törvényben, amely a miniszterelnöki mulasztást pótolhatná. (10.10) Hasonlóké ppen a miniszterelnök kezében marad a döntés, ha az elnökkel szemben indult büntetőeljárás következményeit kell mérlegelni. Megengedhetetlen tehát, hogy a miniszterelnök olyan jogosítványokat kapjon, amely az MTI kormánytól való függetlenségét annullálja.
