Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
3341 és az információs szabadság feltétele annak, hogy egy országban demokrácia működjön, hogy a polgároknak lehetőségük legyen arra, hogy az államot ellenőrizhessék, hogy az állam k ülönböző intézményeinek, szervezeteinek a tevékenysége számukra átlátható legyen, megismerhető legyen, és ezáltal, ahogy mondtam, ellenőrizhető legyen. Nagyon fontos ezért az is, hogy a különböző, más sajtószervezetek, intézmények mellett a nemzeti hírügyn ökség is megfelelően működjön, és hasonlóan a közszolgálati, köztulajdonú rádiók és televíziók működéséhez olyan garanciákkal legyen körülbástyázva a tevékenysége, ami lehetővé teszi, hogy valóban a közt szolgálja, és ne pedig a kormány, a mindenkori kormá ny, a kormánytöbbség vagy az állam más szervei vagy különféle politikai, gazdasági csoportok lobbystájává, szócsövévé váljon, manipulációs eszközzé váljon, hanem valóban – ahogy mondtam – a polgárok, a közönség, a közvélemény tájékoztatására, hiteles, pont os, kiegyensúlyozott tájékoztatására legyen képes. Ennek megfelelően a hatályos alkotmány a közszolgálati hírügynökségről azonos helyen szól a közszolgálati rádiókkal és televíziókkal, és az Alkotmánybíróságnak az MTIre vonatkozó döntése hasonló garanciar endszert kíván meg a közszolgálati hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda függetlenségének, autonóm működésének a biztosítására, mint a közszolgálati rádió és televízió esetében, mint a Magyar Televízió, a Duna Televízió, illetve a Magyar Rádió esetében. En nek megfelelően, amikor az Igazságügyi Minisztérium hozzákezdett a Magyar Távirati Irodáról szóló törvényjavaslat kidolgozásához, akkor többfordulós, hétpárti egyeztetés volt hivatott azt elősegíteni, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényhe z hasonlóan a Magyar Távirati Irodáról szóló törvény is a lehető legszélesebb körű parlamenti egyetértéssel szülessen meg, és az ellenzéki pártoknak módjuk legyen arra, már a törvényalkotási folyamat kezdetétől, hogy a kellő garanciákkal maguk is elősegíth essék annak a biztosítását, hogy a nemzeti hírügynökség ne válhasson semmilyen rendkívüli helyzetben sem a mindenkori kormánynak vagy kormánytöbbségnek a manipulációs eszközévé. A hétpárti tárgyalások – ahogy mondtam – több fordulóban zajlottak, és azt his zem, hogy teljes egyetértés volt a hétpárti tárgyaláson első pillanattól fogva abban a tekintetben, hogy az MTIről szóló törvény is közösen megalkotandó törvény, és a közszolgálati rádiókról és televíziókról szóló törvényhez hasonlóan kell garanciális biz tosítékokat teremteni ebben a törvényben arra, hogy a Magyar Távirati Iroda autonóm módon működjön. A kérdés az volt, hogy mivel a Magyar Távirati Iroda mégiscsak egy más intézmény, más jellegű intézmény mint a Magyar Televízió, a Magyar Rádió vagy a Duna Televízió, ezért azonos garanciarendszert kell teljes mértékben teremteni, gyakorlatilag le kell másolni a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény nagyon bonyolult, és – tegyük hozzá – nagyon költséges szerkezetét, vagy pedig egy hasonló, de nem tel jesen azonos, némileg egyszerűbb és olcsóbb intézményrendszer is biztosíthatja a Magyar Távirati Iroda függetlenségét, autonómiáját megfelelő – a közönség érdekében való – működését. (9.50) Fölmerült ez a tárgyalásoknak rögtön az elején és ellenzéki párto k részéről is nyitottság volt arra, hogy próbáljunk meg egy egyszerűbb és olcsóbb szerkezetet alkotni a Magyar Távirati Irodával kapcsolatban, ami természetesen nem jelenti a Magyar Távirati Irodának vagy a tevékenységének a lebecsülését, hiszen tudjuk, ho gy a Magyar Távirati Iroda az egyik legrégebbi nemzeti hírügynökség Európában, és egész egyszerűen arról van pusztán szó, hogy a Magyar Távirati Iroda szintén nagyon fontos és jelentős tevékenysége eltérő, más jellegű, mint a közszolgálati rádiók és televí ziók tevékenysége, és ezért nem véletlen nyilván az, hogy az elmúlt évek különféle médiavitáiban sem került olyan módon a konfliktusok középpontjába, mint más közszolgálati médiumok. Mi a kérdés, tehát konkrétabban, mi az a konstrukciós kérdés, ami körül a parlamentben még vita folyhat, és aminek a megfelelőségét esetleges módosítandó voltát a továbbiakban egyeztetni kell? Arról van szó, hogy a lényegi különbség a benyújtott törvényjavaslat szerint az lenne – a közszolgálati rádiók és televíziók szerkezetét , működésének szerkezeti felépítésének az összehasonlítását így röviden elvégezve az MTI törvényjavaslatbeli szerkezettel – , tehát az lenne az
