Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
3342 alapvető különbség, hogy nem lenne a szintén részvénytársasággá váló Magyar Távirati Iroda fele egy olyan közalap ítvány, ami elnökséggel és összesen 30 kurátorral, körülbelül 30 kurátorral működne, hanem más garanciák biztosítanák a részvénytársaság függetlenségét. Egyrészről a gazdálkodást felügyelő bizottság, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrizné . A vezető, a részvénytársasági elnök megválasztását pedig egy kormánypártiellenzéki viszonylatban teljesen kiegyensúlyozott összetételű tanácsadó testület bonyolítaná le a rádiótelevízió törvényben szabályozottal azonos pályázati úton, és nyilván ennek azért van központi jelentősége az MTI vonatkozásában is, mert a részvénytársaság elnöke egy személyben gyakorolná azokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény általában a részvénytársaságok igazgatótanácsainak a jogkörébe utal. Előre szeretném bocsátani, hogy lehet, hogy lesz, aki fölveti esetleg, hogy kellene igazgatótanácsot létrehozni az MTI Részvénytársaságban is. Én azt hiszem, hogy a hétpárti tárgyaláson nem véletlenül jutottunk oda, hogy a közszolgálati rádió, televízió részvén ytársaságokhoz hasonlóan ez elkerülendő. Amennyiben igazgatótanácsa lenne ezeknek a részvénytársaságoknak, akkor az intézményen, a részvénytársaságon belül jelenne meg egy kiegyensúlyozott, pártok által delegált felügyelet. Tehát egy "többpárti felügyelet" az intézményeken belül jelenne meg még akkor is, hogyha ez komoly összeférhetetlenségi szabályok szerint, jelölt szakértők jelenlétében valósulna meg. Azt hiszem, hogy még ha ezek az összeférhetetlenségi szabályok biztosítják is azt, hogy a jelölt és az O rszággyűlés által megválasztott szakértők ezekben a testületekben az intézmények érdekét nézzék, és tényleg az intézmények érdekeivel azonosulva tevékenykedjenek, ennyiben én azt gondolom, hogy képesek – az ellentétes véleményekkel szemben az a véleményem – mértékben elszakadni az őket jelölő pártnak vagy pártoknak a közvetlen érdekétől és szempontjaitól. Ennek ellenére ilyen jellegű testületeket nagyon szerencsétlen dolog volna a részvénytársaságokon belül létrehozni igazgatótanácsként. Tehát az MTItörvén yjavaslat szerint is az igazgatótanács szokásos jogkörét az elnök gyakorolná, és a tanácsadó testület jelölné pályázati úton az elnököt. A miniszterelnök az ilyen módon jelölt személyt terjesztené a köztársasági elnök elé. A törvényjavaslat egyben lehetősé get ad arra is, hogy több személyt jelöljön a tanácsadó testület. Ebben az esetben a miniszterelnök választhatna a több jelölt közül. Azt hiszem, hogy ez lesz az egyik vitatott kérdés a további tárgyalásokon, amiről beszélnünk kell majd. Előljáróban csak a nnyit szeretnék mondani, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége, mint a sajtószabadság és az információszabadság elkötelezett híve, kormánypártként is amellett van, hogy a kormány semmiféle szerepet ne kapjon a vezető kiválasztásában – tehát hasonlóan a közsz olgálati rádiók és televíziók esetében, a rádiótelevízió törvény – , az MTItörvény is teljes egészében zárja ki a kormány beleszólási lehetőségét a vezető, az egyszemélyi vezető kiválasztásában. Ez lesz mindenesetre azt hiszem az egyik vitakérdés, ami más közszolgálati tájékoztatási eszközök vonatkozásában is az egyik klasszikus vitatéma szokott lenni. Másik lehetséges kérdéskör, amiről valószínűleg a további egyeztetések még szólni fognak: a Magyar Távirati Iroda finanszírozása. Itt megint a rádiózásról é s a televíziózásról szóló törvénnyel összevetve különbség az, hogy az MTItörvényjavaslat nem tartalmaz olyan költségvetési automatizmusokat, ami a közszolgálati rádiók és televíziók függetlenségének egy fontos garanciáját jelenti a rádiózásról és televízi ózásról szóló törvény szerint, kizárva azt – vagy legalábbis nagyon jelentősen korlátozva azt – , hogy a mindenkori kormány és kormánytöbbség költségvetési alku révén gyakoroljon politikai nyomást ezekre az intézményekre. Az MTItörvényjavaslat ilyen finans zírozási garanciát nem tartalmaz arról, hogy ez szükséges vagy sem, további vitát lehet folytatni. Én azt mondanám egyelőre ezzel kapcsolatban, hogy megfontolható ennek a garanciának a szükségessége, de megint csak azzal együtt kell ezt mérlegelni, hogy az MTI azért más jellegű, politikailag egy fokkal kevésbé érzékeny tevékenységet folytat,
