Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
3291 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lehetőség szerinti lezárása . (20.30) Az előterjesztést T/3167. számon, a mezőgazdasági bizottság ajánlását pedig T/3167/6. számon kapták k ézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársainknak adom meg a szót. Szólásra következik Berregi István képviselő úr, Független Kisgazdapárt, akit Pálfi Dénes képviselő úr követ. BERREGI ISTVÁN (FKGP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Hölgyek, Urak! Amint az előttünk lévő T/3167. számú törvényjavaslatból is kiolvasható, de szakberkekben köztudott is, hogy a jelenleg érvényben lévő vetőmagtörvény megérett az átdolgozásra , illetve a megújításra. Maga a törvény és a hozzá csatlakozó rendelet egy régi rendszerű mezőgazdaságon belül szabályozta a forgalmazást. A rendszerváltás óta – tudomásom szerint – többször napirenden volt az új törvény előterjesztése, de időhiány miatt a z országgyűlési tárgyalása mindig halasztódott. A vetőmagtermesztésben, illetve irányításban részt vevők általános véleménye szerint is itt az idő egy új törvény tárgyalására, elfogadására. Mindenképpen előre szeretném közölni, hogy az előttünk lévő törvén ytervezet bizonyos korrekciók beiktatásával, módosító javaslatok benyújtásával, illetve azok elfogadásával mindenképpen elfogadhatóvá válhat. Óriási előnye a törvénytervezetnek, hogy kerettörvényről van szó, és ezt a keretet több esetben, jelzett hivatkozá ssal, rendeletekkel kell működtetni. Viszont ha elfogadjuk azt, hogy egyik előnye a törvényjavaslatnak az, hogy kerettörvény, akkor el kell fogadni azt is, hogy ez a gyengesége is; amennyiben a későbbiek folyamán nem megfelelő előkészülettel, hozzáértéssel , lelkiismeretességgel készülnek el a működéshez feltétlen szükséges rendeletek. Úgy gondolom, azt többen tudjuk, hogy a vetőmag bizalmi érték, bizalmi cikk. Valós értéke csak hosszabb idő után realizálódik, a bizalmat elveszíteni pedig ez esetben is csak egyszer lehet. Szeretném – mielőtt a jelentőségére részletesebben rátérnék – egykét adattal tájékoztatni a tisztelt Házat a vetőmagtermesztés sikeréről, és az országot is jelentősen érintő bevételről. Gazdasági előnyökként a vetőmagtermesztésnél felhozhat ó a magas színvonalú szakmai munka, a jobb műszaki felszereltség, melyeket feltétlen igényel, több kézi munka igénye – így a foglalkoztatásnál is feltétlen van előnye – , és a területegységre jutó nagyobb árbevétel. Például, a vetőmagszaporító terület hazá nkban mintegy 182 ezer hektár, a szántóterület 3,9 százaléka; termelési értéke 40 milliárd forint, a növénytermesztés bruttó termelésének 10 százaléka. Vetőmagexportunk 94 millió dollár, a teljes agrárexport 3,9 százaléka, a mezőgazdasági export 13 százalé ka, az összes vetőmagtermesztés 2325 százaléka. Jól megfigyelhető az is, hogy – például – 1980 és 1990 közötti kalászos vetőmagszaporító területekhez képest 1990 után 30, 40, sőt, volt olyan év, hogy 50 százalékkal is csökkent a terület. Kukorica esetében a visszaesés kisebb, 1015 százalékos, hüvelyesek esetében ez a 7075 százalékot is eléri. Viszont büszkék lehetünk így is a vetőmagnemesítőinkre és termesztőinkre egyaránt, hisz' 1995ben a vetőmagexportálók rangsorában a világon a hetedik helyet fogl altuk el. Az OECDrendszerben előállított vetőmag mennyiségében pedig Európában elsők, a világon másodikak vagyunk az USA mögött. Most pedig megpróbálok sorjában menni a nehezen érthető vagy értelmezhető törvényjavaslatok felsorolásában. Kezdem mindjárt: az I. fejezet 3. §a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket. Javasolnám kiegészíteni néhány olyan, később szereplő fogalommal, mely értelmezése még a szakemberek számára is nehéz, például a VI. fejezet 23. §ának g) 2. pontja: "...a vető magvak feldolgozását, saját