Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - Bejelentés mentelmi ügyben - Az ülés napirendjének elfogadása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
3259 Itt nagyon érdekes eszmefuttatást hallottunk az előbb Szabó Sándorné képviselőtársamtól, aki arra mutatott rá, hogy több ok vezethet oda, hogy valaki tartósan munkanélkülivé válik. Az okok között bizonyára vannak egyedi okok, és én megjelölnék a jelenlegi törvénytervezetben egy olyan elemet, amely lehetőséget biztosít erre az egyedi kezelésre, hiszen a juttatás feltételeként a javaslat előírja, hogy egy együttműködési készségnek kell meglennie az illetőben. Erről még más vonatkoz ásokban is szeretnék szólni, de ebben az együttműködési készségbe be lehetne érteni azokat a speciális konzultációkat, amelyekről Szabó Sándorné szól, és amelyben testre szabottan, egyedileg lehetne a nehéz helyzetbe jutott embertársunkon segíteni. Ezt jav aslatként mondom azok számára, akik ilyen irányú módosító indítványokat akarnak beterjeszteni, hogy megítélésem szerint ez az a pontja a törvénytervezetnek, ahová ezeket a módosító indítványokat a legcélszerűbb és a törvény logikájába beilleszthető módon m eg lehetne ejteni. (17.50) Ugyanakkor úgy ítélem meg, hogy evvel az együttműködési kötelezettséggel már vannak problémák. Ugyanis nem válik világossá a normaszövegből, hogy végül is mire lehet késztetni – nem szívesen használom ezt a szót – , kényszeríteni az érintetteket. Mert azt mondja, hogy mentális állapotának megfelelő együttműködésre. Mit jelent ez a konkrétumban? Azt jelenti, hogy egy általános iskolát nem végzett személyt ne kényszerítsünk arra, hogy csillagászati előadásokat tartson az egyetemen. E zt kétségtelenül jelenti: nem felel meg mentális állapotának, ha erre késztetnénk. Nem akarok itten buta példákkal előjönni, csak úgy érzem, hogy szociális helyzetének és mentális állapotának meg nem felelő: mit jelent ez, és mi az, ami megfelel? A követke ző kérdés, amit ez a javaslat nem tisztáz, ha ez az együttműködés valamilyenfajta munkavégzés, akkor ez díjazásban részesül, nem részesül díjazásban, ha nem működik együtt, akkor ugye, kizárható az ellátásból. Szeretném visszaidézni azokat a vitákat, amely eket ennek a törvénynek az eredeti változatának a meghozatala előtt kellett lefolytatni, ahol bizony a kényszermunka tilalmának problémakörét kellett körbejárni. Ne értsenek félre, tisztelt képviselőtársaim és államtitkár úr, én helyeslem az együttműködés előírását. Csak arra hívom fel a figyelmet, hogy ez az együttműködési előírás – talán éppen azért, hogy elkerülje azokat az alkotmányos aggályokat és azokat a nemzetközi szerződésekből adódóan meglévő korlátokat – nem nevesíti, hogy miről van szó, ekkor pe dig a végrehajtásnál nagyon komoly problémák lesznek. Tehát ezt még a zárószavazás előtt nagyon alaposan kéne elemezni, és azt hiszem, hogy az érintettek érdekét szolgálja az együttműködés előírása. Ne azt üzenjük ezeknek a tartósan munkanélküli állapotba került embertársainknak, hogy nincs rátok szükségünk, fölöslegesek vagytok, de nem hagyunk teljesen ellátatlanul, ezért egy picike kis pénzt adunk nektek Ez az üzenet nagyon rossz üzenet. Az együttműködési készség előírása azt is jelenti, hogy fontos vagy nekünk, szükségünk van rád, értékes tagja vagy a társadalomnak, tudod segíteni a településed gondját, baját, fontos vagy. Azt hiszem, hogy a munkanélküliséggel kapcsolatos számos egészségügyi problémának az egyik gyökérpontja a fölöslegesség érzete. Tehát önmagában véve helyeslem ezt az előírást, a tényleges megvalósulási formája azonban jogi szempontból, azt hiszem, hogy nem sikerült. Ki kellene talán térnem vagy kellett volna már egy picit hamarabb is arra, hogy indokolte egyáltalán ennek a behozatala, m ármint ennek az ellátásnak. Egyértelműen indokolt, hiszen jövőre csak ez a viszonylag kevés, 3040 ezer ember, akire számítanak. Ebben sem lehetünk egészen biztosak, lehet, hogy ez a szám egy picivel nagyobb lesz, de hogy egyelőre nem sikerül a munkanélkül iség problémáját rendezni, és újratermelődnek, és előbbutóbb tartós munkanélküliekké válnak az emberek, ez sajnos előrelátható, ezért ez az ellátási forma megkerülhetetlen.
