Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - Bejelentés mentelmi ügyben - Az ülés napirendjének elfogadása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
3248 Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A társadalom és a jogalkotó részéről egyaránt fokozott érdeklődés irányul a szociális védelem egyik fontos elemére, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy e törvényt ebben az esztendőben immáron hetedik alkalommal készül módosítani a tisztelt Ház. Az önök által, önök előtt fekvő T/3453as számú törvényjavaslat – jogi szakkifejezéssel élve – új novellát illeszt az eredeti törvény sz övegébe. A jogalkalmazást segítő, illetőleg más törvények változását követő kodifikációs javítások mellett új, a jövőben a törvényt hangsúlyos részeivé váló elemekkel gazdagodik. Expozémban elsősorban ezekre kívánom az önök figyelmét felhívni. A rendszeres szociális segély intézményének, a szociális törvény keretei közé történő beemelésének gondolata már három évvel ezelőtt is foglalkoztatta a jogszabályelőkészítőket. Akkor ez, ismert okok miatt elmaradt. Ennek következtében a rendszeres szociális segély m egállapítása az önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörébe került ugyan, de nélkülözte a magas szintű szabályozást. A segélyezés feltételeit még mindig egy huszonhét évvel ezelőtt kiadott miniszteri rendelet tartalmazza. Ennek alapján szociális segély ben lehet részesíteni azokat az időskorú vagy rokkant személyeket, akik létfenntartásukat biztosító jövedelemmel, illetve vagyonnal nem rendelkeznek. Javaslatunk alapján kibővülne a rendszeres szociális segélyben részesíthetők köre a munkanélküliek jövedel empótló támogatásával kikerülőkkel. Tisztelt képviselőtársaim előtt is ismeretes, hogy a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának időtartamát 24 hónapban határozza meg a törvény. A kormány az elmúlt időszakban komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében , hogy a jövedelempótló támogatásban részesülők számára munkaalkalmakat teremtsen. A közhasznú munkavégzés kereteinek és forrásainak kibővítése, a Közmunkatanács életrehívása és programjainak elindítása, az érintettek többségének az év végéig várhatóan 7075 fő számára biztosítja az új jogosultság megszerzésének a feltételeit. De szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy vannak és a jövőben is lesznek olyan polgárok, akik valamely ok miatt tartósan kiszorulnak a munkaerőpiacról, és a határozott időtartam ú munkanélküliellátásokra való jogosultságukat elveszítik. A szakértők becslései szerint jövőre körülbelül 35 ezer fő megélhetéséről ezért a szociális ellátórendszer keretén belül kell gondoskodni. Az ellátások számának növelése nem célszerű. Ezért a törv énytervezet a hasonló funkciót betöltő rendszeres szociális segély átalakítására tesz javaslatot, az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek ellátásának megoldása érdekében. Így a javaslat szerint a jövőben rendszeres szociális segélyben az idős és rokka nt személyek mellett azok az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek is részesülhetnek, akik a munkanélküliek jövedelempótló támogatására már nem jogosultak, és sem munkájuk, sem megélhetést biztosító jövedelmük, vagyonuk nincsen. (16.40) A segély megáll apítása természetesen feltételekhez kötött. Minden esetben vizsgálni szükséges a család egy főre jutó jövedelmét, és magának az igénylőnek a jövedelmét is. A segély összege az idős, illetőleg rokkant személyek esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkis ebb összegének 80 százaléka, a nem foglalkoztatott, aktív korúaknál pedig 70 százaléka lenne. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szerinti másik fontos változás a lakásfenntartási támogatás rendelkezéseit érinti. A módosítás célja, hogy ráirányítsa a települ ési önkormányzatok figyelmét a fűtéshez kapcsolódó költségek kiemelt támogatására. Az ellátásra való jogosultság tényleges feltételeit továbbra is a települési önkormányzatok határozzák meg saját rendeleteikben, de sor kerül két új garanciális szabálynak a bevezetésére. Az egyik a támogatás folyósításának időtartamára, a másik a támogatás mértékére vonatkozik.
