Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - Bejelentés mentelmi ügyben - Az ülés napirendjének elfogadása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
3249 Míg korábban lehetőség volt egy évnél rövidebb időtartamra megállapítani a támogatást, az új szabályok szerint ennek időtartama egy naptári évnél, il letőleg a fűtési kiadásokra tekintettel megállapított támogatás esetén a hat hónapos fűtési szezonnál rövidebb nem lehet. A támogatás egy hónapra jutó legkisebb összege 1000 forintban kerülne meghatározásra. A lakásfenntartási támogatásnak a javaslatban me gfogalmazott feltételei azonban tovább formálódhatnak az energiaárakkal összefüggésben kialakított, és a közeljövőben kialakításra kerülő kormányzati döntések függvényében. A szociális jövedelmekből élők számának emelkedése, az aktív korban levő tartós mun kanélküliek megélhetési nehézségei indokolttá tették, hogy a települési önkormányzatoknak biztosítson a törvény mozgásteret és felhatalmazást arra, hogy mobilizálják a segélyekért jelentkezők önerejét, dolgozni akarását. Úgy hiszem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy a szociális támogatásokat teljes értékűen a megélhetést biztosító munkahely képes kiváltani. A kiterjedt és a hazainál jóval bőkezűbb segélyezési programokat működtető fejlett országok tapasztalatai is mutatják, hogy a segélyezéstől függő helyz etbe kerülő állampolgár lélekben egyre távolabb sodródik önfenntartó képességétől. A munkaerőpiacra való visszakerülésig tartó átmeneti időszakban – amely esetenként fájdalmasan hosszú is lehet – eredményesen alkalmazhatók az önfenntartó képességet megőrző , a családért érzett felelősséget és tenni akarást erősítő eszközök. A javaslat erre tekintettel bővíti a természetben nyújtott szociális ellátások körét: a családi szükségletek kielégítését célzó gazdálkodási támogatása, ilyen lehet például földhasználati lehetőség, mezőgazdasági szolgáltatások, munkaeszközök, és a tevékenységhez szükséges forgóeszközök biztosítása. Így a rászorulók együttműködését igénybe vevő támogatási formák kiszélesítésével kiválthatók, helyettesíthetők a szociális pénzbeni juttatások . A passzív segélyezés helyett lehetőség nyílik az aktív együttműködésre, s ezáltal a krízishelyzetből való kikerülés is jelentős mértékben könnyíthető. Nem elhanyagolható az a hatás sem, tisztelt Országgyűlés, hogy önfoglalkoztatással a család közvetlen m unkaerejének bevonásával keletkező természetbeni vagy pénzbeni jövedelem morálisan elfogadható mind a társadalom, mind a segített egyén számára. A javaslat a Népjóléti Minisztérium által támogatott szociális földprogram modellkísérletére, valamint az önkor mányzatok már létező gyakorlatára épít. A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás kiegészülne a gyakorlati élet által már igazolt falugondnoki szolgáltatással, amely lehetővé teszi a kistelepüléseken, illetőleg a külterületi lakott helyeken a kötelező sz ociális alapellátási feladatok komplex módon történő megszervezését. Fokozatos fejlesztéséhez az elmúlt időszak gyakorlatához igazodóan forrás a Népjóléti Minisztérium költségvetésében biztosított. Tisztelt Országgyűlés! A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények tekintetében a javaslat érinti egyrészt a szolgáltatásokat igénybe vevők személyek jogainak érvényesítését és érdekeinek védelmét, valamint a nem állami humánszolgáltatást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájáruláshoz való jogosultságát. A jogállami követelményekkel összhangban megerősítést nyer az intézményekben élő beteg – sok esetben kiszolgáltatott személyek – emberi és állampolgári jogainak a lehető legteljesebb érvényesülése. A törvényjavaslat garanciákat kíván te remteni azzal, hogy lehetővé teszi a szakmai és társadalmi szerveződések érdekvédelmi funkcióinak erősödését. Több nyugateurópai ország gyakorlatához hasonlóan e társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik az intézményi jogviszony ellenőrzésére, melynek s orán a bentlakók érdekében eljárhatnak különböző hatóságoknál. Ugyanakkor az intézmény kötelessége lesz a beutalt gondozottak tájékoztatása a jogaikat és érdekeiket képviselő szakmai és társadalmi szervezetekről. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosá nak kezdeményezésére a törvényjavaslat rendelkezik az intézményben élő személyek intézményből való eltávozásának szabályairól is. A pszichiátriai betegeket gondozó szociális intézményekre vonatkozóan az egészségügyi törvényben nem született egyértelmű megh atározás a beutaltak szakmai felülvizsgálatának szükségességéről. A rendszeres
