Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának megnyitása és elnapolása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3214 (15.20) De hát ezt hogyha egy kicsit megvizsgálom, azt jelenti, hogy csak a magyar állami tulajdont tartják állami tula jdonnak, mert ugyanezt a külföldi tulajdonszerzése esetében ezt a megszűkítő javaslatukat nem terjesztik elő. Tehát arra hivatkoznak, hogy a pontosítással az állami tulajdonnak és a magántulajdonnak a fogalmát kívánják szétválasztani. A valóságban az az ig azság, hogy ez a pontosítás ellenkező hatás elérésére alkalmas, legalábbis a külföldi vagyon vonatkozásában mindenképpen. De itt emlékeztetnék arra, hogy az energiaszektor jelentős része külföldi tulajdonba került, azt az előterjesztők mégis az előterjeszt ésük indokolási részében nemcsak egyszerűen sikertörténetnek nevezik, hanem jelentős sikernek aposztrofálják azt. Már beszéltem róla, hogy ugyanakkor a Független Kisgazdapárt az energiaszektor privatizációját valóságos nemzeti tragédiának éli meg, a magyar társadalom egészéhez hasonlóan. A privatizációt valóban átláthatóvá kell tenni, és ennek érdekében számos intézkedést kellene hozni. Ezt vallja a Független Kisgazdapárt is, azonban rá kell arra mutatnunk, a javasolt megoldástól nem lesz átlátható a privat izáció, bár tényleg úgy tesznek, mintha azon dolgoznának, de semmilyen olyan valóságos előterjesztés nincs, amely az átláthatóságot valóban elősegítené. Az előterjesztők szerint a pályázat feltételeit nem szabad módosítani, ami a Független Kisgazdapárt áll áspontja szerint olyannyira természetes, hogy ellenkező gyakorlatot el sem tudnánk képzelni, hiszen a menet közben történő módosítás, az tulajdonképpen a verseny szellemének kiiktatását jelentené. Ez a hatályos privatizációs törvény rendelkezéseivel is a m i megítélésünk szerint ellentétes, hiszen több rendelkezése a privatizációs törvények az ilyen megközelítést kizárja. Megdöbbentőnek nyilvánítjuk ugyanakkor azt a tényt, hogy az SZDSZes kormánynak eddig a versenyszellem kiiktatásával kellett a privatizáci ót rendeznie, máskülönben igazán nem látnám értelmét, hogy az SZDSZes vezetők, országgyűlési képviselők és pártpolitikusok miért terjesztettek elő a saját kormányuk gyakorlatával ellentétes gyakorlatot. Tehát tulajdonképpen ennek a törvénymódosításnak a b eterjesztése az önmaguk kormányával szembeni bírálatot is jelenti. Az SZDSZes előterjesztők továbbá olyan javaslattal élnek, amellyel elő kívánják segíteni, hogy 1997 végére befejeződjék a privatizáció. Úgy gondolom, hogy maga a privatizációs törvény rend elkezésével ez az SZDSZes megközelítés szinkronban áll, hiszen a jelenleg hatályos 1995. évi XXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésének utolsó fordulata "a vagyon mielőbbi értékesítése magántulajdonosok részére" kifejezést használja. De ugyanakkor rá kell arra mutatnom, hogy ennek a további hangsúlyozása árcsökkentő hatású, hiszen ha tudják az érintettek, hogy meddig kell privatizálni az állami vagyont, az mindenféleképpen az állami vagyon jelentős értékcsökkenéséhez fog vezetni, holott éppen a szándéknak ellenk ezőnek kellene lennie: a nemzeti vagyon felértékelését kellene céloznia, nem pedig a nemzeti vagyon leértékelését, és úgy gondolom, hogy bár a törvény rendelkezésével nincs ellentétben az az előterjesztése az SZDSZes képviselőknek, mégis rá kell arra muta tnom, hogy a Független Kisgazdapárt nagyon is jól érti, hogy miért akarnak az SZDSZes képviselők sietni, és a saját ciklusban szeretnék még a privatizációt befejezni. Ennek egyetlenegy logikus magyarázata lehet: az önmaguk farkaséhségét szeretnék még a s aját kormányzati időszakuk fennállása alatt csillapítani, és ennek érdekében szeretnék az 1997. december 31i időpontig a privatizációt befejezni. Szeretném jelezni, hogy a Független Kisgazdapárt világosan látja, hogy az SZDSZ felismerte, hogy még egyszer kormányzati helyzetbe nem kerülhet, de hát ez még önmagában nem indoka az állami vagyon megmaradt pici része elkótyavetyélésének is. Ezért a Független Kisgazdapárt ezt a megközelítését az előterjesztő SZDSZes honatyáknak felháborodva és tiltakozva a szánd ék ellen utasítja vissza, és miután a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy a nemzet vagyonának háromnegyed része eltűnt akként, hogy az ellentétes oldalon semmilyen jelentősebb érték nem keletkezett, a megmaradt egynegyednek az elkótyavetyélése most már hatványozottabb mértékben rá fogja nyomni a társadalom elszegényesedésére a bélyegét, további tragikus térvesztést fog jelenteni az egész magyar társadalom számára.
