Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának megnyitása és elnapolása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3212 energiaáremelésre számíthat a lakosság. De úgy gondolom, hogy a metodikája is tisztázatlan annak az ener giaáremelési mechanizmusnak, amely az energiaáremelés kapcsán szóba jöhet. Jellemző, sajnálatos módon, hogy az SZDSZes honatyák, akik beterjesztették ezt a javaslatot, azok az energiaprivatizációt valóságos sikertörténetként próbálták beállítani, noha e gyértelmű, hogy az energiaprivatizáció a nemzet számára tragédiát jelent, hiszen a legjelentősebb nemzeti értéket, olyan értéket adott idegen állami vállalatoknak a tulajdonába, melyek tulajdonképpen az egész magyar energiaszolgáltatást a kiszolgáltatottsá g helyzetébe hozták a magyar állampolgár szemszögéből vizsgálva a kérdést, és úgy hiszem, hogy ez a tény ráadásul egy olyan elképesztő helyzetbe hozta Magyarország teljes lakosságát és az államot is, hogy biztosítani kell a törvényben írt 8 százalékos hasz not. A fejlesztés alól millió módon kibújhat a vevő, ha pedig fejleszt, nem lehet tudni, hogy végül is nem egy elavult technológiát foge beépíteni. A privatizációs törvény módosítására tehát mindenképpen szükség van. Ezt a Független Kisgazdapárt olyannyir a nem kívánja vitatni, hogy maga is beterjesztett ilyen javaslatot. Más kérdés az, hogy végül is nem a kisgazdapárti javaslat tárgyalására kerül sor, hanem az SZDSZ előterjesztésére. Hogy milyen mérvű a privatizációs visszaélések sorozata, mi sem bizonyítj a jobban, mint hogy a törvénysértések a privatizációs törvény 8. § (2) bekezdésének 2. fordulatával kapcsolatban mindenképpen fennállnak, hiszen előbb privatizálták az energiaszektort, mintsem meghatározták volna azoknak a stratégiai cégeknek a sorát, amel yekhez az Országgyűlés határozatát kellett volna beszerezniük, hiszen részben a privatizációs koncepcióról kellett volna döntenie az Országgyűlésnek, részben pedig arról, hogy a stratégiai fontosságú cégek közül melyeket lehet egyáltalán privatizálni. Én ú gy hiszem, végül is igen sokan ellenezték volna az energia privatizációját, hiszen itt egy stratégiai iparágról van szó úgy a villamos energia, illetőleg villamos energiaszolgáltatás, valamint a gázenergia, illetőleg annak a szolgáltatása tekintetében. Am int mondottam, elprivatizálták eddig az állami vagyon háromnegyedét, úgyhogy eddig nem volt verseny, nem volt valódi nyilvánosság, nem volt egy olyan nemzeti leltár felállítva, amelyből meg lehetett volna állapítani, hogy milyen érték privatizálására kerül sor, nem volt ez értékelve, nem volt meghatározva a stratégiája, nem volt meghatározva, hogy mire kell fordítani, nem volt meghatározva a cél, hogy most vételár beszedése, munkahelyek teremtése, minőség javítása, az ipar modernizálásae a cél. Nincsenek p ozitívumai ennek a privatizációnak. (15.10) Így például a jobb működőképesség fel sem merült. Nem lehet szó nélkül hagyni az eddigi privatizáció kapcsán, hogy a Tocsikügy az csak egy a rengeteg közül, hiszen itt több 10 milliárd forint elpocsékolásáról van szó, nemcsak erről az egyetlenegy 804 millióról; és teljesen mindegy, hogy ezeket minek nevezik, szakértői díjnak, közreműködői díjnak vagy sikerdíjnak. A lényeg az, hogy ezeket a munkákat az ÁPV Rt.vel, illetőleg az érintett vállalat garnitúrájával k ellett volna elvégeztetni. Hiszen jól fizetett, nemegyszer túlfizetett apparátus állt erre rendelkezésre. A Független Kisgazdapárt – észlelvén a rengeteg privatizációs visszaélést – H/3349. szám alatt terjesztette be a javaslatát, mégpedig érdemi kérdéseke t vetett fel, és érdemi megoldásokat javasolt. Ezek közül kiemelném, hogy egyrészt kértük, hogy a kormány számoltassa be az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot a saját és jogelődjei privatizációs tevékenységéről, évenkénti bontásban a b evételeiről, a készpénzbeli és más formabeli bevételeiről, kiadásairól, és külön is a szakértői, illetőleg közreműködői, illetőleg sikerdíjak összegeiről. Kértük, hogy a kormány határozza meg az intézkedéseit, és a tételes megállapításaival együtt tájé koztassa az Országgyűlést. Javasoltuk továbbá, hogy a privatizációs és ezen túlmenően a privatizációssal összefüggésben felmerülhető koncessziós ügyek kapcsán is az arra létrehozott szervek végezzék el a szakértői véleményeket, külső szakértők igénybevétel e nélkül. Hiszen rengeteg pénz került ebben a körben kiadásra.
