Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának megnyitása és elnapolása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3211 Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának megnyitása és elnapolása ELNÖK ( dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény részletes vitájára korábbi bejelentésünknek megfelelően a szükséges bizottsági előkészítésre figyelemmel csak a jövő heti ülésünkön ker ül sor. Mint ahogy ugyancsak soron következne az atomenergiáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az SZDSZ frakciója azonban további egyeztetések érdekében kérte, hogy a mai napon a törvényjavaslat részletes vitája csak formálisan nyíljék meg. Kérésü ket teljesítem. Mindezekre tekintettel bejelentem, hogy a T/2691. számú előterjesztés részletes vitáját megnyitom és egyben elnapolom . Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tö rvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/2505. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig T/2505/1. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg elsőnek a szó t, Torgyán József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! T/2505. szám alatt nyújtotta be három SZDSZes képviselőtársunk azt a törvénymódosításra irányuló javaslatát, a mely az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló, 1995. évi XXXIX. törvény többrendbeli módosítását tűzte ki célul. Hogy az úgynevezett privatizációs törvényt módosítani kell, az egyértelmű, hiszen a Tocsikügy tanulságai valamennyi ünket arra intenek, hogy tovább nem lehet várni ezzel a feladattal, mert az a tény, hogy a nemzet vagyonának durván háromnegyed része eltűnt, és a nemzeti vagyon apasztását olyan ügyek is lehetővé tették, mint a Tocsikügy, ahol egyetlenegy zsebbe 804 mill ió forint vándorolt, úgy hiszem, önmagukért szóló tények, hiszen a privatizáció története – ma már bízvást megállapíthatjuk – a botrányok sorozatának a története. Elég, ha a HungarHotelsügyre vagy a Budapest Bankügyre utalok, vagy az energia privatizáció jának ügyére, ahol egyrészt 300 milliárd forint állami kötelezettségvállalásra került sor, ami lényegében aligalig kevesebb, mint a teljes befolyt vételár. A vevő bebiztosítása érdekében történt ez a nagyarányú állami kötelezettségvállalás, és hogy ez men nyire így van, elég ha arra utalok, hogy 1996ra 41 milliárd forint került elkülönítésre az állami alapból erre a célra. De úgy hiszem, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottságára is bízvást hivatkozhatnék, vagy arra, hogy milyen puhára és félreértelmezhetőre sikeredtek a fejlesztési kötelezettségek meghatározásai az energiaprivatizáció kapcsán. Utalhatnék az energiaáremelés tényére, hiszen az energiaáremelést illetően nemcsak az a helyzet állt elő, hogy másként értelmezi a kötelezettségeket az eladó és máské nt a vevő, hiszen most már hónapok óta folynak az egyeztetések, és az állam még mindig nincs abban a helyzetben, hogy közölhesse, hogy végül is milyen
